Márquez novelláját visszadobták, de Salinger és Updike a lap neveltjei voltak – 100 éves a legendás The New Yorker
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé.
Carl Bildt svéd külügyminiszter, volt miniszterelnök a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n tartott kedden előadást Raoul Wallenbergről és az emberi jogokról. A svéd diplomata a vészkorszakban mentette a budapesti zsidóságot, s később a szovjet hatóságok hurcolták el – az elhurcolás napja éppen január 17. volt, 1945-ben. Wallenberg alighanem egy szovjet börtönben halt meg később. Bildt igazi hősnek nevezte Wallenberget, ugyanakkor azt mondta, hogy amíg a diplomata még élt – talán 1947-ben vesztette életét –, nem tettek eleget a megmentéséért, pedig Raul Wallenberg emberek tízezreit óvta meg a haláltól.
Carl Bildt a jelenlegi külpolitikai helyzetről is beszélt: az európai integráció és az európai alapelvek, a nyitott társadalom, a nyitott Európa fontosságát hangsúlyozta. Magyarországot ennek kapcsán is említette, de konkrétan nem beszélt a magyar törvényhozás vagy a magyar kormány tevékenységéről. Általánosságban szólt arról, hogy a demokratikus célokat még nem érte el teljesen Európa, így léteznek feszültségek a kisebbségek toleráns kezelésében. Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem fontosságát külön is hangsúlyozta, miközben elismerte, nagy nehézségekkel küzdenek az európai társadalmak.
Bildt előadása után a közönség soraiból feltett kérdésre azt mondta, hogy ma is támogatná Magyarország felvételét az Európai Unióba - ismerve azokat a folyamatokat, amelyek hazánkban zajlanak. Bildt ezt később magyar újságíróknak is megerősítette - a hvg.hu kérdésére -, hozzátéve: nem szeretné, ha bezárulnának Európa kapui, ezért támogatja a további bővítést is.
A hvg.hu kérdésére azt is elmondta, hogy kedden tárgyal a magyar kormány képviselőivel, és szó lesz ezeken a tárgyalásokon a magyar törvényhozás elmúlt időszakbeli tevékenységéről. Bildt hangsúlyozta, hogy nem egyes nemzetek között kell a vitákat lefolytatni az európai alapelvekről, ezek megtárgyalására megvannak az EU megfelelő fórumai, intézményei. Svédország támogatja, hogy a brüsszeli bizottság és más európai fórumok vizsgálják meg a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.
Carl Bildt a jelenlegi külpolitikai helyzetről is beszélt: az európai integráció és az európai alapelvek, a nyitott társadalom, a nyitott Európa fontosságát hangsúlyozta. Magyarországot ennek kapcsán is említette, de konkrétan nem beszélt a magyar törvényhozás vagy a magyar kormány tevékenységéről. Általánosságban szólt arról, hogy a demokratikus célokat még nem érte el teljesen Európa, így léteznek feszültségek a kisebbségek toleráns kezelésében. Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem fontosságát külön is hangsúlyozta, miközben elismerte, nagy nehézségekkel küzdenek az európai társadalmak.
Bildt előadása után a közönség soraiból feltett kérdésre azt mondta, hogy ma is támogatná Magyarország felvételét az Európai Unióba - ismerve azokat a folyamatokat, amelyek hazánkban zajlanak. Bildt ezt később magyar újságíróknak is megerősítette - a hvg.hu kérdésére -, hozzátéve: nem szeretné, ha bezárulnának Európa kapui, ezért támogatja a további bővítést is.
A hvg.hu kérdésére azt is elmondta, hogy kedden tárgyal a magyar kormány képviselőivel, és szó lesz ezeken a tárgyalásokon a magyar törvényhozás elmúlt időszakbeli tevékenységéről. Bildt hangsúlyozta, hogy nem egyes nemzetek között kell a vitákat lefolytatni az európai alapelvekről, ezek megtárgyalására megvannak az EU megfelelő fórumai, intézményei. Svédország támogatja, hogy a brüsszeli bizottság és más európai fórumok vizsgálják meg a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.
