Diplomaták elmondása szerint a kompromisszumos indítvány lényege az, hogy igen, vehessenek részt, ha az ülés napirendjén a közös valuta jövője, illetve az új pénzügyi uniós szerződés gyakorlati alkalmazása szerepel.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői hétfő délután kezdtek tanácskozást Brüsszelben, egyebek közt a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni. Ezt a szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. Számos jelzés értelmében idővel ez a csatlakozás Nagy-Britannia kivételével valamennyi ilyen ország részéről várható.

A szerződés szövegezése során kikristályosodott az az elv, hogy a szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy addig is a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. Ilyen csúcstalálkozókat évente legalább kétszer akarnak tartani.

Közvetlenül a hétfői EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország - Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia - miniszterelnöke. Egyetértettek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják. A csúcstalálkozó előtt lengyel részről határozottan jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést.

Orbán Viktor Brüsszelben

AP / /Frank Augstein

Diplomáciai értesülések szerint leginkább Franciaország ellenzi, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is beengedjék az övezetbeli országok csúcstalálkozóira. A francia állásponttal szembeni ellenérv az, hogy ezek az országok, ha aláírják az új pénzügyi szerződést, vállalják annak majdani következményeit, joggal tartanak igényt arra, hogy hallathassák hangjukat azoknál a stratégiai döntéseknél, amelyek arról a közös fizetőeszközről szólnak, amelyet idővel ők maguk is be akarnak vezetni.

Van Rompuy kompromisszumos javaslata arról szól, hogy a részvétel joga az euró jövőjéről, illetve a pénzügyi szerződés alkalmazásáról szóló üléseken illesse meg az eurózónán kívülieket - azokon a tanácskozásokon tehát nem, amelyeken például az adósságválság leküzdésének időszerű lépéseit vitatják meg. Ez a téma az Európai Tanács elnöke szerint is csak a 17-ekre tartozik valójában.