A kínai külügyi szóvivő legutóbb kedden törvénytelennek nevezte, hogy a szerinte Kína fennhatósága alá tartozó vizeken, a kínai kormány engedélye nélkül bármely ország, vagy vállalat kőolaj, illetve földgázfeltárásba kezdjen. Hung Lej (Hong Lei) ezt a Fülöp-szigetekről származó azon hírre mondta válaszul, miszerint Manila két olyan tengeri területre hívott meg külföldi vállalatokat, amelyek ugyan az ország 200 tengeri mérföldön belüli, kizárólagos gazdasági övezetébe tartoznak, de Kína történelmileg területéhez tartozónak vallja. A Fülöp-szigeteki kormány döntéséről Jose Almendras energiaügyi miniszter beszélt a héten újságírók előtt. 

Szerdán Albert del Rosario külügyminiszter szűkszavú közleményben erősítette meg, hogy a tengeri területek, amelyeket megnyitottak a külföldi beruházók előtt, az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint az ország szuverenitása alá tartoznak. A Fülöp-szigetek összesen 15 térségbe hívott meg külföldi cégeket, s ezek között van a két említett tengeri terület is. Az ország elnöke, Benigno S. Aquino tavaly novemberben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) hawaii fórumán jelentette be, hogy az ország északi részén 2012-ben egy amerikai vállalat kezd gázfeltárásba. 

A Fülöp-szigetek és Kína között rendszeresek a szóváltások a dél-kínai-tengeri területek hovatartozása miatt és miközben Peking általában visszafogottan, de igen határozottan lép fel, aggódva figyeli Manila önbizalmának növekedését, amely mögött Washingtonnal intenzívebbé vált kapcsolatát, a rendszeres és szaporodó közös haditengerészeti gyakorlatokat sejti. Vang Jing-fan (Wang Yingfan) volt kínai nagykövet egy múlt heti manilai fórumon azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok beavatkozása a dél-kínai-tengeri kérdésbe Kína számára elfogadhatatlan lenne és hozzátette: Peking biztosan lépne, ha ez bekövetkezne. 

A kínai média jegyzetíróit és a mikroblogokban véleményt nyilvánítókat már többször is indulatba hozta a "renitens" szigetország. A "közvélemény" dühében a Fülöp-szigetek megleckéztetését, gazdasági válaszlépésekkel történő büntetését követelte. A kínai Global Times (GT) című napilap szerdai számában komoly terjedelmet szentelt a téma fejleményeinek. Összeállításából kiderül, Manila visszautasította a közös kitermelést az érintett területeken, miközben a külügyminiszter nyitottnak nevezte országát arra, hogy külföldi jelentkezőként fogadják kínai vállalatok ajánlatait. 

A GT által megszólaltatott haditengerészeti kutatóintézet munkatársa úgy vélte, Kína maga is küldhet hadihajókat és katonai repülőgépeket a térségbe, illetve tarthat katonai hadgyakorlatot, csak hogy figyelmeztesse a "bajkeverőket" provokációik esetleges következményeire. Mindez Manila kérésére ürügyül szolgálhatna Washington beavatkozására, de Kínát a külső erőktől való félelem nem kellene, hogy visszatartsa szuverenitásának védelmétől - vélte Li Csie (Li Jie). A katonai szakértő, csakúgy mint a hsziameni (Xiamen) egyetem dékánja felvetette, hogy a kínai óriásvállalat, a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) vonuljon fel a szóban forgó területen, hiszen rendelkezik azokkal a szükséges anyagi eszközökkel és technológiával, amelyek birtokában azonnal munkához tudna látni. A GT online közvélemény-kutatásának eredménye azt mutatja, hogy a több mint 17 ezer válaszadó 96,3 százaléka támogatná a dél-kínai-tengeri törvénytelen olaj, illetve gázkitermelésben részt vevő külföldi vállalatok elleni kínai szankciókat.