Dél-Szudánban a jövő héten, Nigériában a jövő hónapban adja át megbízólevelét a diplomata, aki szerint a ghánai fél visszajelzésére egyelőre még várnak, de valószínűleg hamarosan ott is megkezdheti feladatai ellátását.

Mint emlékeztetett, Magyarországnak korábban mindhárom afrikai országban volt nagykövetsége, a legutolsót, a nigériait 2010 decemberében zárták be. A nemrég bemutatott külpolitikai stratégiai dokumentum kitér a globális nyitás fontosságára, így Afrikára a korábbinál nagyobb figyelmet szentelne a kormány - emelte ki. Hozzátette: ennek része posztja létrehozása is. Évente háromszor-négyszer keresi majd fel a három országot - mondta.

A nagykövet közölte: feladata elsősorban a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése lesz, és az államközi kapcsolatok bővülésével a gazdasági együttműködés is intenzívebbé válhat. Maris Zsolt célja "a kapuk megnyitása" az érdeklődő magyar vállalatok előtt, amelyeknek a korszerű technológiák elterjesztése, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az egészségügy, a környezetvédelem és az energiaellátás lehet vonzó.

A diplomata hangsúlyozta: az afrikai országokkal fontos összekötő kapocs lehet, hogy sokan tanultak, illetve tanulnak Magyarországon, egyedül Nigériából több száz önköltséges hallgató végzi tanulmányait Magyarországon, elsősorban Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Budapesten. Ezáltal "élő kötelék" alakult ki ezekkel az országokkal - mondta.

Maris Zsolt Dél-Szudánnal kapcsolatban elmondta, az ország tavaly nyári függetlenné válása "hosszú és véres polgárháború" eredménye. A szudáni magyar nagykövetet Kairóból akkreditálja Magyarország. Budapest azonban nem kívánta az újonnan létrejött államban is őt megbízni a diplomáciai képviselettel, ezt a feladatot mindenképpen más nagykövetre akarták bízni - jegyezte meg.

A tavaly januári népszavazás eredményeként Dél-Szudán júliusban hivatalosan is függetlenné vált Szudántól, de a két ország kapcsolatai kezdettől fogva rendkívül feszültek. Állandó konfliktusforrás a kőolajvagyon megosztása és Abyei tartomány hovatartozása. A két kormány kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy támogatja a másik területén a fegyveres lázadást. Mindez annak ellenére történik, hogy február közepén a két ország meg nem támadási megállapodást kötött, ezzel elkerülve az esetleges háborút egymás között az olajbevételek elosztása miatt.

Maris Zsolt kitért arra is, hogy Dél-Szudánban hiányos az infrastruktúra, kevés az aszfaltozott út, a vasútvonal, a repülőtér, a kórház és az iskola. Nagy kihívást jelent, hogy Magyarország a kétoldalú kapcsolatok révén és az EU tagállamaként miként segítheti az új ország előmenetelét.   

Elmondta: Nigériában és Ghánában ugyan sokáig katonai diktatúra volt, de mostanra már megerősödtek a polgári kormányzás intézményei. Ahogy a másik két ország, Nigéria is jelentős olajexportőr, de akadnak kifejezetten elmaradott területek is az országban - mutatott rá. Ghánával összefüggésben megjegyezte, ott a "legkonszolidáltabb" a helyzet a három ország közül. Ghána régóta akkreditál nagykövetet Budapestre - ezt a feladatot prágai külképviseletének vezetője látja el.

A diplomata elmondta, Nigériában és Ghánában állandó képviseletet tart fenn Szlovákia és Csehország, a visegrádi négyek közül azonban Magyarország az első, amely nagykövetet nevez ki Dél-Szudánba. Később akár állandó követséget is létrehozhatnak a három ország egyikében - mondta Maris Zsolt.