A jelentés szerint a 2011-es vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jóléti kiadások lefaragásával, a munkahelyek számának csökkenésével növekszik az intolerancia mind a bevándorlókkal, mind a történelmi kisebbségek tagjaival szemben. Az idegengyűlölő retorika részévé vált a közélet fősodrában zajló vitáknak is, és a szélsőségesek egyre nagyobb mértékben használják az úgynevezett közösségi médiát nézeteik terjesztésére - állapította meg a bizottság. Ezzel párhuzamosan fokozódik a romák diszkriminációja – tették hozzá.

A jelentésben sajnálattal állapították meg, hogy néhány országban nem tudták kezelni tavaly a migránsok és menedéket kérők hullámát, túlzott mértékben éltek a gyors visszatoloncolással, illetve rossz körülmények uralkodtak a menekültek befogadására szolgáló helyeken.  

Az ET bizottsága szerint az európai kormányoknak jobban kellene bővíteniük a nemzeti emberi jogi intézmények kapacitását, ahelyett, hogy a gazdasági válságra hivatkozva visszafogják a forrásokat.

A bizottság nemrégiben megválasztott elnöke, a magyar Kaltenbach Jenő úgy nyilatkozott: a kormányoknak meg kell tanulniuk, hogy a rasszizmus elleni fellépés kulcsfontosságú az erős társadalom építése szempontjából.

"Téves az a feltételezés, hogy a rasszizmus elleni harc csupán a sérülékeny csoportok érdeke" - mondta. A kulturális gazdagság és sokféleség a történelem során hasznára volt Európának, és a kontinens jövőjének megőrzése szempontjából is lényeges, hogy ellenálljanak a rasszizmusnak – tette hozzá.