Vaszilij Krisztoforov altábornagy visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint Moszkva készakarva elhallgatja a tényeket. A tábornok szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) nincs semmi oka arra, hogy a tragikus sorsú svéd férfiról eltitkoljon a nyilvánosság elől bármely információt, és a szolgálat elődje, a KGB sem rejtegetett Wallenberggel kapcsolatos dokumentumokat.

"Higgye el, ha az orosz levéltárosok tudomására jutott volna valami, ők lettek volna az elsők, akik azt a köz tudomására hozták volna. Nevetséges az a feltételezés, hogy a szolgálat a mundér becsületének védelmét tartotta volna szem előtt" - fejtette ki Krisztoforov az őt kérdező riporternek.

A tábornok azt is hangoztatta: sem ő, sem kollégái nem törekednek arra, hogy tisztára mossák Joszif Sztálin néhai szovjet diktátor rettegett titkosszolgálatának, az NKVD-nek a tevékenységét. Kétségét fejezte ki, hogy az FSZB tisztjei körül bárki is azonosulna a NKVD-vel, és szívügyének tartaná védelmét.

Krisztoforov a Moszkvában hétfőn kezdődött nemzetközi Wallenberg-hét egyik résztvevője. A svéd, orosz, magyar, izraeli, német és amerikai szakértők közreműködésével zajló nemzetköz tanácskozáson néhányan sürgették, hogy Moszkva teljes egészében tegye lehetővé a birtokában lévő Wallenberg-dokumentációhoz való hozzáférést,

Raoul Wallenberg 1944 őszén Budapesten zsidók ezreinek állított ki svéd menleveleket, vagy juttatta el őket az úgynevezett védett házakba. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában Budapesten letartóztatta Wallenberget, akinek sorsát ettől kezdve homály fedi. A szovjetek először tagadták, hogy egyáltalán a fogságukba került volna a svéd diplomata, majd 1957-ben a szovjet vezetés hivatalosan közölte: Wallenberggel 1947. július 17-én szívroham végzett egy moszkvai börtönben. Több szemtanú állította viszont, hogy szovjet lágerekben látták a rab Wallenberget a hivatalos halálozási dátum utáni időszakban, miközben Moszkva tartotta magát korábbi hivatalos verziójához.

Az orosz kormány hivatalosan soha nem vonta vissza az eredeti szovjet verziót, de egyes tisztségviselők elismerték, hogy Wallenberget valószínűleg megölték. Alekszandr Jakovlev, az orosz rehabilitációs testület egykori vezetője 2000-ben közölte: a KGB egyik volt vezetőjétől úgy tudja, hogy a svéd diplomatát 1947-ben kivégezték a moszkvai Ljubljanka börtönben. Ugyanabban az évben Oroszország hivatalosan posztumusz rehabilitálta Wallenberget, elismerve, hogy a svéd diplomata politikai megtorlás áldozata lett.