2011-ben világszerte 1,73 billió dollárt költöttek fegyverkezésre, ami csupán 0,3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest - olvasható az intézet fegyverkezésről és leszerelésről készített 2012-es évkönyvében megjelent tanulmányában.

2010-ben még 1,3 százalékos, 2009-ben pedig 6 százalékos kiadásnövekedést regisztráltak. A svéd intézet korábbi évkönyveinek adatai szerint a világ katonai kiadásai 1987-től kezdve 1998-ig bezárólag folyamatosan csökkentek, majd 1999-ben növekedésnek indultak, akkor 2,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel.  

A svéd szellemi műhely számításai szerint a 2011-es katonai kiadások a világ országai összesített nemzeti termékének (GNP) 2,5 százalékát tették ki, ami fejenként 249 dolláros ráfordításnak felel meg.

A stockholmi intézet a nyolc atomhatalmat - Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Izrael, Pakisztán és India - vizsgálva megállapította, hogy 2012 elején a nukleáris robbanófejek száma a tavaly regisztrált 20 530-nál kevesebb, körülbelül 19 ezer volt. Ezzel a kedvezőnek tűnő csökkenő tendenciával azonban szembeállítható az a tény, hogy a világ tömegpusztító eszközeit folyamatosan modernizálják – figyelmeztetnek a jelentés készítői.

Shannon Kile, az intézet egyik szakértője elmagyarázta, hogy az atomhatalmak "csak elméletileg állnak készen" fegyverarzenáljuk feladására. A hosszú távú fejlesztési programok éppen azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek még mindig meghatározóak egy ország nemzetközi státusának és erejének szempontjából - tette hozzá.