Obama és Romney csak egyvalamiben értett egyet

Két, egymástól gyökeresen eltérő gazdasági irányvonalat vázolt a jövőre vonatkozóan csütörtökön Clevelandben Barack Obama és Mitt Romney.

  • MTI MTI
Obama és Romney csak egyvalamiben értett egyet

A hivatalban lévő amerikai elnök és republikánus kihívója egyaránt Ohio államban kampányolt, és mindketten Clevelandben mondtak beszédet. Obama és Romney csak abban értett egyet, hogy a gazdaság a kampány alfája és omegája, a jövőbeni irányt illetően azonban alapvetően eltértek nézeteik.

Az elnök - akinek népszerűsége az elmúlt hetekben épp a gazdaság gyenge helyzete miatt jelentős mértékben csökkent - mindenekelőtt a tartós növekedés szükségességét hangsúlyozta, és állást foglalt az államadósság csökkentése, valamint a középrétegek számára a munkahely-teremtés mellett. Obama hangsúlyozta: újjáválasztása esetén második hivatali idejének középpontjába a megújuló energiák alkalmazását, az infrastruktúra fejlesztését, valamint a kiegyensúlyozott adóreformot állítja majd.

Romney ezzel szemben az állami szabályozások mérséklése, valamint a gazdagok számára az adók csökkentése mellett kampányolt. A republikánus elnökjelölt azt állította, hogy Obama gazdaságpolitikája egyáltalán nem segítette az ország felemelkedését. "Ha ezen az úton megyünk tovább, egyre inkább Európává válunk" - érvelt Romney, aki szerint vissza kell térni azokhoz az elvekhez, amelyek - mint fogalmazott - Amerikát Amerikává teszik.

A konzervatív politikus szerint Obama egészségügyi reformja és energiapolitikája a munkahelyek lerombolásához vezetett. Romney azt ígérte, hogy elnökké választása esetén mind az egészségügy, mind az energiapolitika terén 180 fokos fordulatot hajt végre. Obama viszont Romney nézeteit bírálta éles szavakkal. Az elnök szerint riválisának koncepciója gyökeresen ellentétes a gazdasági növekedéssel.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.