A "Kíváncsiság" az első, amelynek kissé cikkcakkos nyomvonala jól látható a NASA Mars körül keringő űrszondájának, a Mars Reconnaissance Orbiter nagy felbontású felvételein.

A marsjáró augusztus 6-i landolása óta 112 métert, vagyis egy futballpályányinál valamivel hosszabb utat tett meg. Ez körülbelül a negyede annak a távolságnak, amely a leszállási helyét az úgynevezett Glenerg-ponttól elválasztja. A tervek szerint ezen a területen, ahol három különböző anyagféleség "metszi" egymást, végzi el a Curiosity az első fúrásokat és mintavételt.

A "Kíváncsiság" most néhány napos pihenőt tart, mialatt tesztelik a 2,1 méteres robotkarját és a hozzá tartozó műszereket.

Daniel Limonadi, a rendszer főmérnöke, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa elmondta: megvizsgálják, hogy miként működik a robotkar a hosszú űrutazás után. Ez a marsjáró utolsó "komponense" amelynek tesztelését eddig nem végezték el.

A rover körülbelül egy hónap alatt ér el a Glenerg-ponthoz és készen áll a mintavételezésre. Kezdetben a marsjáró "lapátolni" fog, mivel ez a NASA szakemberei szerint egyszerűbb, mint a fúrás. Nem kizárt az sem, hogy a Curiosity a Glenerg-pont felé haladva is "megfogja a lapát nyelét".

A Glenerg-pontot elhagyva a "Kíváncsiság" egyenesen a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű hegy felé veszi az irányt.

A radióizotópos termoelektromos generátorral működő Mars Science Laboratory augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A marsjáró, amelynek fedélzetén tíz műszer működik, azt próbálja kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, ugyancsak vizsgálja majd a bolygó légkörét és geológiáját. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart.