szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ősi vízfolyam nyomaira bukkant a vörös bolygón a Curiosity marsjáró - jelentették be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA illetékesei.

A kavicskövet (konglomerátumot) a "Kíváncsiság" a három különféle anyagféleség "metszéspontjához", az úgynevezett Glenerg-ponthoz vezető úton fedezte fel. A lelőhely a marsjáró landolási helye, a Gale-kráter északi pereme és a Curiosity végső célja, az 5 kilométer magas Aeolis-hegy (Mount Sharp) között félúton helyezkedik el. A legújabb felvételeken alluviális (áradmányos) törmelékkúp látható, amelynek anyagát a kráter pereméről mosta le a víz egykoron.

A NASA kutatói a megkövesedett üledékbe beágyazódott kavicsok mérete és formája alapján rámutatnak, hogy a legnagyobbak golflabdányi méretűek, nagyságúk és lekerekített alakjuk arról tanúskodik, hogy semmiképp sem a szél, hanem a víz sodorta a köveket.

©

William Dietrich, a kaliforniai egyetem (Berkeley) tudósa, a Curiosity-projekt kutatója szerint az egykori folyam sebességét is ki lehet számítani a kavicsok alakja és mérete alapján: a bokáig vagy térdig érő vízfolyam másodpercenként csaknem egy métert tett meg. "Első ízben bukkantunk víz szállította kavicsokra a Marson. Nem lehet tudni, hogy mennyi ideig volt található víz a bolygón; nem kizárt az sem, hogy évezredekig, vagy akár néhány millió évig is megmaradt" - fogalmazott.

A NASA szerint a következő feladat megtalálni az optimális helyet a fúrások elvégzésére és a mintavételre - a kutatók az egykori élet jelenlétére utaló karbonlerakódásokat keresnek majd.

Mint azonban John Grotzinger, a projekt vezető tudósa, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója rámutat, az élet kialakulása nem pusztán a víz jelenlétének függvénye. "Az áramló vízben minden bizonnyal létezhettek mikroorganizmusok, ám előfordulhat, hogy az adott kőzettípus nem a legmegfelelőbb hely az élhető környezettel azonosított komponensek megőrzésére" - hangsúlyozta.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!