szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ősi vízfolyam nyomaira bukkant a vörös bolygón a Curiosity marsjáró - jelentették be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA illetékesei.

A kavicskövet (konglomerátumot) a "Kíváncsiság" a három különféle anyagféleség "metszéspontjához", az úgynevezett Glenerg-ponthoz vezető úton fedezte fel. A lelőhely a marsjáró landolási helye, a Gale-kráter északi pereme és a Curiosity végső célja, az 5 kilométer magas Aeolis-hegy (Mount Sharp) között félúton helyezkedik el. A legújabb felvételeken alluviális (áradmányos) törmelékkúp látható, amelynek anyagát a kráter pereméről mosta le a víz egykoron.

A NASA kutatói a megkövesedett üledékbe beágyazódott kavicsok mérete és formája alapján rámutatnak, hogy a legnagyobbak golflabdányi méretűek, nagyságúk és lekerekített alakjuk arról tanúskodik, hogy semmiképp sem a szél, hanem a víz sodorta a köveket.

AP / NASA

William Dietrich, a kaliforniai egyetem (Berkeley) tudósa, a Curiosity-projekt kutatója szerint az egykori folyam sebességét is ki lehet számítani a kavicsok alakja és mérete alapján: a bokáig vagy térdig érő vízfolyam másodpercenként csaknem egy métert tett meg. "Első ízben bukkantunk víz szállította kavicsokra a Marson. Nem lehet tudni, hogy mennyi ideig volt található víz a bolygón; nem kizárt az sem, hogy évezredekig, vagy akár néhány millió évig is megmaradt" - fogalmazott.

A NASA szerint a következő feladat megtalálni az optimális helyet a fúrások elvégzésére és a mintavételre - a kutatók az egykori élet jelenlétére utaló karbonlerakódásokat keresnek majd.

Mint azonban John Grotzinger, a projekt vezető tudósa, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója rámutat, az élet kialakulása nem pusztán a víz jelenlétének függvénye. "Az áramló vízben minden bizonnyal létezhettek mikroorganizmusok, ám előfordulhat, hogy az adott kőzettípus nem a legmegfelelőbb hely az élhető környezettel azonosított komponensek megőrzésére" - hangsúlyozta.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!