Négyszer többet költött a hadseregre Kína az elmúlt tíz évben

A katonai kiadások terén legbőkezűbb öt ázsiai ország – Kína, India, Japán, Dél-Korea és Tajvan – katonai költségvetése összességében elérte a 224 milliárd dollárt 2011-ben, azaz a 2000-as kiadások közel kétszeresét – állítja a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) tanulmányában. Az öt ország katonai költségvetése az ázsiai katonai összkiadások mintegy 87 százalékát teszi ki."Az ázsiai katonai kiadások 2012 végére előreláthatóan meghaladják Európáét, így azután várhatóan folytatódni fog az Egyesült Államok stratégiájának módosítása, az ázsiai-csendes-óceáni térségre irányuló figyelem fokozása" - jelzi előre az agytröszt. A tanulmány rámutat: a katonai kiadások nem lineárisan nőttek az adott időszakban, hanem 2005 óta felgyorsultak.Japán helyett immár Kína költi a legtöbbet a hadseregére Ázsiában (a témával részletesen foglalkozó cikkünket itt olvashatja). Kína katonai kiadásai a 10 esztendős periódusban évente átlagban 13,4 százalékkal nőttek és a pekingi hivatalos adatok szerint 2011-ben 89,9 milliárd dollárt tettek ki. Megfigyelők azonban rámutatnak: a hivatalos számok nem hitelesek, a tényleges kiadások valószínűleg a hivatalos adat több mint kétszeresét teszik ki. Kínáénál csak az Egyesült Államok katonai költségvetése nagyobb: idén Washington mintegy 670 milliárd dollárt költ katonai célokra, a 2001-es kiadásainak több mint kétszeresét. Az indiai katonai költségvetés 37 milliárd dollárt tett ki tavaly, míg Japáné 58 milliárd dollárt. Japánt leszámítva, amely 238 ezer dollárt költött katonánként 2011-ben, a négy másik ország kiadása katonánként 28 000-44 000 dollár volt: szakértők szerint ez azt jelzi, hogy ezek az országok inkább a hadsereg nagyságára, mintsem a minőségére helyezték a hangsúlyt. Kína ezen a téren is igyekszik ledolgozni hátrányát: míg 2000-ben az egy katonára számított költség 5000 dollár volt, 2011-ben már meghaladta a 23 ezer dollárt.David Berteau, a washingtoni székhelyű agytröszt nemzetközi biztonsági programjának igazgatója szerint nem kétséges, hogy a kínai katonai kiadások növekedése a felelős a térség katonai kiadásainak emelkedéséért, de szerinte ez nem hasonlítható össze a hidegháborús fegyverkezési versennyel.A kiadások növekedése és koncentrálódása ugyanis semmi ahhoz képest, amit a Kelet és Nyugat között láthattunk az 1950-es és 1960-as években, sőt még az 1970-es és 1980-as években is – mondta az igazgató a tanulmány bemutatásakor.Ázsia fokozott globális szerepe és gazdasági növekedése, valamint Kína fegyverkezése arra késztette az Obama-kormányzatot, hogy több katonai forrást szenteljen a térségnek. Berteau szerint bárki is nyerje a novemberi amerikai elnökválasztást, ez a tendencia folytatódni fog.A jelentés szerint az ázsiai katonai kiadásoknak az elmúlt öt évben tapasztalt gyorsabb növekedése arra enged következtetni, hogy a következő években is jelentős növekedés várható. A dokumentum szerint ez elsősorban Indiában, Japánban és Dél-Koreában várható, ahogy nagy teljesítményű harci gépek beszerzése van folyamatban. A további növekedés azonban a politikai, illetve gazdasági feltételek függvénye.