Hadrendbe állt az első kínai repülőgép-hordozó. A Liaoning nevű, 67 ezer tonna vízkiszorítású monstrumhoz ugyan egyelőre se repülőgépek, se tapasztalt legénység nem tartozik, azonban Kína szomszédainak aggodalma egyáltalán nem alaptalan. A Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tengeren is erőszakosan terjeszkedni akaró országnak ugyanis pont repülőgép-hordozóra van szüksége – amiből csak Kínának van a térség országai közül. Ráadásul a látványosan fegyverkező Kínának nem ez az egyetlen beszerzése, ami csendes-óceáni tengerek és szigetek meghódításához használható.

Kína erőteljes fegyverkezése régóta közismert tény. Az USA és csendes-óceáni szövetségesei szerint nyilvánvaló, hogy az ország, mely gazdasági erejéhez képest eddig lemaradt a nagyhatalmi terjeszkedésben, ki akarja terjeszteni érdekszféráját, rátéve a kezét például a Dél-kínai-tenger stratégiai fontosságú olajmezőire. Kína ezzel szemben állítja, hogy csak magát szeretné megvédeni a rá fenyegető amerikai veszélytől. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy Kína az USA arzenáljához akar felnőni, amitől bármekkora tempójú fegyverkezés ellenére még évtizedekre van.

A repülőgép-hordozó fejlesztésénél jobban aggódhatnak Washingtonban Kína rakétái miatt. Kína augusztus végén jelentette be, hogy elkezdte legújabb fejlesztésű atomrakétái tesztelését. A Dongfeng-41 (Keleti szél) nevű rakéta 10 nukleáris robbanófejet is célba tud juttatni 14 000 km távolságra.

Kattintson a képre, ha látni akarja a népi Kína arzenálját!

Ballisztikus rakéta-hordozók felvonulása a Tienanmen téren

AP / Vincent Thian

Rakétáival Kína már eléri az USA bármely pontját. A távolságot még tudják fokozni tengeralattjárókról való indítással, melyeknek továbbfejlesztésén szintén dolgoznak a kínai hadmérnökök. Kínának jelentős flottája van régi, elavult dízel tengeralattjárókból, de a kínai hadiipar már a legkorszerűbb atom-tengeralattjárók kifejlesztésén dolgozik. A tervezett ötből kettő már elkészült.

Az amerikaiak és az oroszok nyomában

Az amerikai tengeri hegemónia megtöréséhez hadihajók megsemmisítésére kifejlesztett rakétákat is fejlesztenek. Sőt, olyan információk is megjelentek, hogy a kínaiak elektromágneses impulzus-fegyvert is építenek, mely képes kiiktatni egy adott terület összes elektronikai berendezését, így a rakétavédelmi rendszereket is. Emellett a kínaiak a kiberhadviselésben, hackertámadásokban is aktívak.

Kína mindent megtesz, hogy a fejlettebb amerikai és orosz haditechnikát utolérje. A most hadrendbe állított repülőgép-hordozót ócskavasként vették meg Ukrajnától. Az eredetileg Varjag néven a szovjetek által építeni kezdett, a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnában maradt hajótestet azzal az állítással vásárolta meg egy kínai cég, hogy azon kaszinóvárost fognak építeni.

Ez azonban semmi ahhoz képest, amilyen nyugodtsággal a kínaiak ellopják és lemásolják a modernebb technológiákat. Kína ügynökei folyamatosan próbálkoznak megszerezni mindenféle technológiai és egyéb stratégiai információkat. A kínai titkos ügynökök elleni folyamatos küzdelem már az amerikai popkultúrát is megihlette.

Az Oszama bin Laden meggyilkolásánál megsérült amerikai lopakodó helikopterre is valószínűleg egyből lecsaptak a kínaiak, legalábbis Amerika ezzel vádolta meg Pakisztánt. Hasonló történhetett az első kínai lopakodó gép kifejlesztésénél, melyről 2010-óta szivárognak ki információk. Feltételezések szerint a J-20-as gép kifejlesztéséhez az 1999-ben Szerbiában lelőtt amerikai F-117-es lopakodó roncsait is megszerezték Kína ügynökei.

Made in China

A kínaiak azonban nem csak technológiákat, hanem komplett eszközöket is lemásolnak, az eredeti gyártó tudtával, vagy anélkül. Így lett Kínának saját Humvee és Mercedes Unimog terepjárója a Dongfeng autógyártól. A Norinco fegyvergyár az amerikai hadseregben használt kézifegyvereket is lemásolta. Az oroszok pedig a Szu-27-es, és az anyahajókra kifejlesztett Szu-33-as vadászgépeiket látták viszont a kínai Shenjang J-11 és és J-15-ös gépekben. A kínaiak több esetben is prototípusok, mintadarabok, tervdokumentációk megvásárlásával, vagy egyéb módszerrel történt megszerzésével jutottak hozzá a lemásolni kívánt technológiához. Ezeket a saját példány megalkotása után már maguk fejlesztik tovább.

Kína saját Humvee terepjárója

AP / Eugene Hoshiko

A fegyverek kínai koppintásainak kifejlesztése nem csak a szellemi tulajdon megsértése miatt érinti érzékenyen a külföldi fegyvergyártókat. Kína főleg az oroszoktól, de az ukránoktól, Franciaországból, Izraelből, Amerikából is vásárolt fegyvereket. Saját arzenáljának megteremtésével viszont saját hadiipara már majdnem teljesen képes kielégíteni az állami igényeket, így nem csak, hogy kevesebb fegyvert vásárol külföldről, de a fenti gyártók uralta fegyverpiacra is igyekszik pozíciókat szerezni.

Kína folyamatosan növeli a hadikiadásait. A Welt Online szerint 1995 óta a kínai katonai büdzsé az 500-szorosára emelkedett. Az USA után Kína költi el a legtöbb pénzt fegyverkezésre, megelőzve az oroszokat. Kína pontos hadiipari kiadásairól, és a kínai fegyverek használhatóságáról azonban kevés a pontos adat, mivel ezekről nem nagyon szolgáltatnak információt.

A Pentagon májusi becslése szerint 120 és 180 milliárd közti összegért fegyverkezik Kína 2012-ben, miközben az USA idén 614 milliárd dollárt költ el hadi kiadásokra, Magyarország pedig körülbelül 1 milliárdot. Az IHS Jane's Defence Budgets védelmi adatelemző úgy becsüli, hogy 2015-re a kínai katonai büdzsé elérheti a 240 milliárd dollárt, ami több mint az ázsiai-csendes-óceáni térség többi államának összesített védelmi költségvetése.