Legalább öt kolumbiai katonát megöltek, és tízet megsebesítették a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezet fegyveresei szombaton - közölte a hadsereg egyik illetékese.
Az incidens az ecuadori határ közelében, a lázadók egyik fellegvárának számító térségben történt. Helyi illetékesek szerint a katonák a Los Chivos szurdokon átívelő hídon mentek át, amikor a lázadók rajtuk ütöttek.
Ez volt az első súlyos incidens azóta, hogy csütörtökön hivatalos béketárgyalások kezdődtek a kolumbiai kormány és a FARC képviselői között Oslóban. A párbeszéd középpontjában a földreform, a vidék fejlesztése, a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása, illetve az áll, hogy milyen politikai jogaik lesznek a gerilláknak, ha sikerül megállapodni, és leteszik a fegyvert.
A legutóbbi, 1999-2002 között folytatott, sikertelen béketárgyalásoktól eltérően most nem hirdettek ki tűzszünetet. Akkor a kormány azzal vádolta a gerillákat, hogy soraik megerősítésére használják ki a fegyvernyugvást.
A FARC 1964-ben alakult, főként a szegényparasztság érdekeinek védelmét hirdetve. Az utóbbi harminc év alatt a konfliktus a kormány becslései szerint 600 ezer halálos áldozatot követelt, 3,7 millió ember menekült el lakóhelyéről, 15 ezren pedig eltűntek.
Hajmeresztő, néhol szürreális történeteket mesélt Kapu Tibor és Cserényi Gyula, az Axiom-4 űrmisszió két magyar kutató űrhajósa a Millenárison szervezett közönségtalálkozón.
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, ám ha Amerika enged az oroszoknak, az a legbiztosabb út a következő háborúhoz. Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó is Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának. Nemzetközi lapszemle.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.
