Csoukou önkormányzata a korábbi sajtóértesülésekkel szemben megerősítette, hogy a sírok áthelyezését nem függesztették fel, "a munka zökkenőmentesen halad". A település polgármestere, Jüe Ven-haj a városi televízióban hirdette ki még korábban, hogy a temetkezések reformjába fogtak, aminek fő oka a termőföld védelme.

A vidéki hagyományok szerint sok helyütt a szántók, rétek területén temették el hozzátartozóikat a kínaiak, s az országban ma is fel-feltűnnek az elhagyatottnak tűnő, elszórva vagy kisebb csoportokban látható sírhalmok. Ezek - hangoztatják a vezetők - ma már nehezítik a nagyüzemi mezőgazdasági művelést, mert a munkagépek útjában vannak.

Mint kiderült, Csoukou a tartományi kormányzattól 3 millió jüant (105 millió forint) kapott a projektre, s már 2 millió 340 ezer sírt, vagyis az összesnek a 70 százalékát "átköltöztették" egy temetőbe. Az érintett családok 200 jüant (7 ezer forint) kaptak síronként.

Az emberek azonban tiltakoznak, az újságírók által megkérdezettek nagy része ellenzi az akciót, mert azt hitük ellen valónak, kegyeletsértőnek, a hagyományokkal ellentétesnek, az elhunytak tiszteletlen háborgatásának tartják. A beszámolók szerint van olyan megye, ahol azzal fenyegették meg a helyieket, hogy ha nem írják alá a hozzájárulást, ledózerolják a sírokat.

Vang Hszü-ming, egy kulturális kiadó elnöke, az oktatási minisztérium volt szóvivője, akinek mikroblogját több mint 1,4 millióan követik, "Isten és a természet elleni véteknek" nevezte a kampányt. A vezető kínai pártlap, a Zsenmin Zsipao a maga mikroblogján ugyancsak ellenérzésének adott hangot, mondván, hogy a lépés biztosan nem találkozik az emberek egyetértésével. Van, aki a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy nagyszüleinek és dédszüleinek a sírját az engedélye nélkül távolították el.

Csoukou város szóvivője, Li Hsziang-hung azonban úgy érvel: hogyha mindenki ellenezné a kezdeményezésüket, akkor hogyan sikerült volna már több mint 2 millió 300 ezer sírt áthelyezni. Mint mondta, a végrehajtás során sehol sem alkalmaztak erőszakot. 

Kínában a temetkezési reformját még Mao Ce-tung néhai elnök indította el 1956-ban, amikor javasolta, hogy országosan térjenek át a hamvasztásos temetésre. A kínai főváros lakosai számára 1994-től megnyílt a lehetőség arra is, hogy hamvaikat a tengerbe szórassák. 

A temetkezési szokások átalakításának legsúlyosabb érveként említik, hogy míg Kína adja a világ népességének 22 százalékát, addig a megművelhető földterületnek mindössze a 7 százalékával rendelkezik.