„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Bizalmi szavazásként előrehozta a tartományi választásokat Artur Mas katalán elnök. Mas arra kíváncsi, támogatja-e a helyiek többsége abban, hogy 2016-ra népszavazást rendezzen a tartomány elszakadásáról Spanyolországtól, amihez szerinte „egyértelmű felhatalmazás, új mandátum kell.” Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai alapján úgy tűnik, a többség bizalmat szavaz majd az elnöknek: bő egy év alatt 43 százalékról 57 százalékra nőtt a katalánok között az elszakadást támogatók aránya.
Az előző választásokon Mas és a Konvergencia és Unió párt majdnem egyedül szerzett többséget, jelenleg 62 képviselőjük ül a 132 fős katalán parlamentben. Előrejelzések szerint Mas pártja várhatóan gyengülni fog a vasárnapi választásokon, de 57-59 képviselővel továbbra is a legnagyobb frakciót delegálhatja majd. A népszavazás ügyét viszont készségessé teszi, hogy a szóba jöhető koalíciós partnerek, a szocialisták vagy a Néppárt egyike sem támogatja az elszakadást.
A függetlenség gondolata részben a gazdasági recesszió hatására erősödött meg. Szeptemberben másfél millióan tüntettek Barcelonában, ahol egyszerre tiltakoztak az adóemelések ellen és követelték Katalónia elszakadását. Az ország többi részéhez képest a hagyományosan fejlett Katalónia gazdaságát viszonylag enyhén érintette a válság. A tartomány GDP-je körülbelül 1,4 százalékkal csökkent, emellett azonban a tartományi össztermék 8 százalékát kötelesek befizetni a központi költségvetésbe, részben a spanyol deficit csökkentésére.
Amennyiben Katalónia elszakad, természetes módon követné őket Spanyolország másik önálló tartománya, Baszkföld. A két, fejlett tartomány elszakadásával Spanyolország gazdasága 25 százalékkal egy főre jutó GDP 5 százalékkal csökkenne, ráadásul megszűnne a szárazföldi összeköttetése Franciaországgal.
