Személyi kultusz: élő elnököt ünnepelnek Kazahsztánban

Kazahsztánban szombaton első alkalommal ünnepelték meg "az első elnök napját": az újabb nemzeti ünneppel arról emlékeztek meg, hogy 1991-ben államfővé választották Nurszultan Nazarbajevet.

A 72 éves politikus megjelent az egykori szovjet tagköztársaság fővárosa, Asztana stadionjában, ahol az "Egy ország! Egy cél! Egy vezető!" jelszóval tartottak nagygyűlést.

Az államfő beszédében kiemelte, hogy megválasztásával a kazah nép nagy felelősséget ruházott rá. Az elmúlt évek során megvalósította az emberek akaratát - mondta, majd hozzátette, hogy "Kazahsztán minden győzelme a kazahoké". Kiemelte, hogy az ország gazdasága a kelet-közép-európai országok fejlettségi szintjére emelkedett. Szavait az elnöki sajtószolgálat idézte.

Az állami televízió szombaton tűzte műsorára a "Gyermekkorom égboltja" című trilógia első epizódját. Ez az elnök ifjúkoráról szól, illetve arról, hogy miképpen került a hatalomba. Mivel december elseje (az új ünnepnap) idén szombatra esett, a kormány egy nappal meghosszabbította a hétvégét, hogy hétfőn is méltón lehessen ünnepelni az eseményt. Hétfőn ráadásul a Nazarbajevről elnevezett asztanai egyetemen nemzetközi fórumot rendeznek, amelynek témája: Az elnök szerepe Kazahsztán fejlődésében.

Nazarbajevet, a helyi kommunista párt korábbi első titkárát a Szovjetunió széthullása után, 1991. december 1-jén választották meg a szavazatok 98,7 százalékával az elnökválasztáson, amelynek ő volt az egyetlen jelöltje. Azóta vaskézzel irányítja az országot. Viszonylagos jólétet teremtett a többi közép-ázsiai volt szovjet tagköztársasághoz képest, tekintélyuralmi rendszere azonban keményen féken tartja az ellenzéki erőket. Emellett nagymértékű a korrupció.

Kazahsztán 2010-ben, a volt szovjet tagköztársaságok közül elsőként tölthette be az EBESZ elnöki tisztét. Mindezt annak ellenére, hogy a demokratikus és az emberi jogi normák érvényesülését számos bírálat éri. A parlament (amelyben csak az államfő pártjának képviselői foglalnak helyet) 2011 elején alkotmánymódosítással népszavazást írt ki az elnök hivatali idejének 2020-ig történő meghosszabbításáról. Ezt a döntést az alkotmánybíróság megsemmisítette, majd az alaptörvény ismételt parlamenti módosítása után 2011 áprilisában Nazarbajev előre hozott elnökválasztáson újabb ötéves mandátumhoz jutott.