Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Kazahsztánban szombaton első alkalommal ünnepelték meg "az első elnök napját": az újabb nemzeti ünneppel arról emlékeztek meg, hogy 1991-ben államfővé választották Nurszultan Nazarbajevet.
A 72 éves politikus megjelent az egykori szovjet tagköztársaság fővárosa, Asztana stadionjában, ahol az "Egy ország! Egy cél! Egy vezető!" jelszóval tartottak nagygyűlést.
Az államfő beszédében kiemelte, hogy megválasztásával a kazah nép nagy felelősséget ruházott rá. Az elmúlt évek során megvalósította az emberek akaratát - mondta, majd hozzátette, hogy "Kazahsztán minden győzelme a kazahoké". Kiemelte, hogy az ország gazdasága a kelet-közép-európai országok fejlettségi szintjére emelkedett. Szavait az elnöki sajtószolgálat idézte.
Az állami televízió szombaton tűzte műsorára a "Gyermekkorom égboltja" című trilógia első epizódját. Ez az elnök ifjúkoráról szól, illetve arról, hogy miképpen került a hatalomba. Mivel december elseje (az új ünnepnap) idén szombatra esett, a kormány egy nappal meghosszabbította a hétvégét, hogy hétfőn is méltón lehessen ünnepelni az eseményt. Hétfőn ráadásul a Nazarbajevről elnevezett asztanai egyetemen nemzetközi fórumot rendeznek, amelynek témája: Az elnök szerepe Kazahsztán fejlődésében.
Nazarbajevet, a helyi kommunista párt korábbi első titkárát a Szovjetunió széthullása után, 1991. december 1-jén választották meg a szavazatok 98,7 százalékával az elnökválasztáson, amelynek ő volt az egyetlen jelöltje. Azóta vaskézzel irányítja az országot. Viszonylagos jólétet teremtett a többi közép-ázsiai volt szovjet tagköztársasághoz képest, tekintélyuralmi rendszere azonban keményen féken tartja az ellenzéki erőket. Emellett nagymértékű a korrupció.
Kazahsztán 2010-ben, a volt szovjet tagköztársaságok közül elsőként tölthette be az EBESZ elnöki tisztét. Mindezt annak ellenére, hogy a demokratikus és az emberi jogi normák érvényesülését számos bírálat éri. A parlament (amelyben csak az államfő pártjának képviselői foglalnak helyet) 2011 elején alkotmánymódosítással népszavazást írt ki az elnök hivatali idejének 2020-ig történő meghosszabbításáról. Ezt a döntést az alkotmánybíróság megsemmisítette, majd az alaptörvény ismételt parlamenti módosítása után 2011 áprilisában Nazarbajev előre hozott elnökválasztáson újabb ötéves mandátumhoz jutott.
