Az épületegyüttes az eddigi legnagyobb, amely felszínre került a császár 56 négyzetkilométeren elterülő és az időszámítás előtti második századból származó sírhelyén. A mauzóleum a közép-kínai ókori főváros, Hszien peremén terül el - közölte Szun Vejkang, Sanhszi tartomány régészeti intézetének kutatója.

A mintegy 690 méterszer 250 méteres alapterülettel bíró komplexumban - amely nagyjából negyedakkora, mint a pekingi Tiltott Város - tizennyolc udvarház öleli körbe a középen magasodó főépületet.

A szakember szerint a most feltárt palotaegyüttes egyértelműen a késő Ming-dinasztia és a Csing-dinasztia császárainak rezidenciájaként szolgáló Tiltott Város elődje volt. A hagyományos kínai kozmológiának megfelelően mindkét épülettömböt észak-dél tengelyre építették.

A Csin Si Huang-ti (Kr.e. 260-210) halála után nem sokkal kirobbant háborúknak, illetve több mint kétezer évnyi természeti és emberi hatásnak kitett komplexum alapzata rendkívül jó állapotban van. A régészek falakat, kapukat, kőutakat, cserépdarabokat és néhány téglafal-részletet is találtak a 2010 óta folyó ásatás során - adta hírül a Guardian című brit lap.

A császár sírját a becslések szerint nagyjából hatezer életnagyságú harcos őrzi. A seregben többek között kitűnő állapotban fennmaradt lovas katonák, harci szekerek és paripák sorakoznak. A szobrokat helyi munkások fedezték fel 1974-ben kútásás közben. Ez idáig nagyjából kétezer alakot tártak fel, közülük 110-et idén nyáron. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé.

A kínai történészek nagy egyesítőként festik le Csint, aki hat államot igázott le, és kiterjedt feudális királyságot hozott létre, valamint egységes pénzt és írásrendszert vezetett be. Az uralkodó ugyanakkor könyörtelen vezető is volt, aki élve eltemette ellenfeleit, és kiheréltette a hadifoglyokat.