Lemorzsolódás

Üzenetértékű szimbólumot választott az Európai Központi Bank (EKB) a jövő májustól forgalomba kerülő új euróbankjegyek egyik biztonsági eleméül: a görög mitológiából merített, és a türoszi király, Agénór leányát, a szépséges Európét szemelte ki. A monda szerint Zeusz bika képében elbűvölte a királylányt, Kréta szigetére vitte, ahol menyegzőt ült vele. A vén kontinens róla kapta elnevezését. A közös európai fizetőeszköz tíz évvel ezelőtti bevezetésétől fogva használatos, hat különféle címletű bankót felváltó új sorozatot is a Zeuszt három gyermekkel megajándékozó Európéról nevezik el, akinek portréját egy közel kétezer éves, a párizsi Louvre-ban kiállított görög vázáról mintázták. Az euróövezet stabilitását megrengető, annak felbomlásával fenyegető folyamatokat előidéző Görögország jelképes szerepeltetését látva a bankjegyeken, elemzők egyből felvetették, hogy ezek után egyáltalán sor kerülhet-e Athén kiléptetésére a monetáris unióból.

A görögök menesztésének kérdése lassan három éve napirenden van, azóta, hogy kiderült, a dél-európai országnak a gazdaság teljesítőképességét messze meghaladó a költségvetési hiánya és az államadóssága. A terhével egyedül képtelen megbirkózni, és fennáll a veszélye, hogy az euróövezet egészét magával rántja. Az ezzel kapcsolatos félelmek periodikusan jelentkeztek, és újra erősödnek. Az adóemelésekkel, fizetés- és nyugdíjcsökkentésekkel, a néhol meghökkentően bőkezű szociális juttatások szűkítésével, majd szinte teljes megvonásával, strukturális reformokkal járó megszorítások, az IMF–EU-kettős két, összesen 240 milliárd eurós kedvezményes hitelkerete, a magánhitelezők adósságelengedését tartalmazó válságkezelés ellenére jottányi előrelépés sem látszik.

A görög gazdaság ötödik éve tartó, a GDP közel ötödének megfelelő visszaesést okozó recessziója elhúzódik, és egyre mélyül: az idei, várhatóan 6,6 százalékos zsugorodás után jövőre az optimista előrejelzések is 4,5 százalékos csökkenéssel számolnak. A kilábalást a rekordmagasságba emelkedett, 28 százalékos munkanélküliség, a lakossági fogyasztásnak a megszorítások okozta jövedelemcsökkenéssel járó visszaesése mellett az is nehezíti, hogy az adóelkerülés továbbra is az éves gazdasági teljesítmény 15 százalékát, 28 milliárd eurót vesz ki az államkasszából. Szűkíti a mozgásteret, hogy a gazdaságot lényegében két ágazat, a turizmus és a hajózás működteti, s csak a mezőgazdasági termékekből lehet még számítani némi exportbevételre. A kiviteli lehetőségeknek azonban a legfőbb piacnak számító uniós országok saját bajai is korlátot szabnak.

Ráadásul a kitűzött célok sem tarthatók. Jövőre a korábban tervezett 3,8 százalékkal szemben 4,5 százalékos lesz a GDP-arányos költségvetési hiány. Igaz, jó hír, hogy talán sikerül – hét év után első ízben – az adósságszolgálat nélküli elsődleges mérlegben többletet felmutatni, ami a GDP 0,4 százalékát érheti el. Athén azonban a trojka – az IMF, az EU és az EKB – elemzése szerint a legjobb esetben 2016-ra, a vállaltnál két évvel később érheti el a 4,5 százalékos elsődleges többletet, amivel az adósságállomány csökkentésének pályájára léphet. Még ha ez megvalósulna is, esély sincs arra, hogy a jövőre a GDP 190 százalékának közelébe felszökő államadósság 2022-re – a két évvel kitolt határidőre – a finanszírozhatónak ítélt 120 százalékra zsugorodjon.

Az alig öt hónapja hivatalban lévő – az évtizedeken át egymással rivalizáló két vezető politikai párt, a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a balközép Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) összefogásával, valamint egy kisebb baloldali párttal létrejött – koalíció a múlt héten újabb, ezúttal 13,5 milliárd euró összegű megszorításokat fogadott el. Nem egykönnyen született meg a döntés: a 300 fős parlamentben a júniusi választások óta egyre népszerűtlenebb három koalíciós párt 29 fős többsége ebben az esetben 3 mandátumosra zsugorodott. Ennek fényében meglepő, hogy az ugyanezekre a megszorításokra épülő jövő évi költségvetést a négy nappal későbbi, szintén tüntetések, sztrájkok közepette zajló szavazáson a 179 kormánypárti képviselőből már 167 támogatta.

A megszorítások és a költségvetés elfogadásával elvben elhárult az akadálya, hogy Athén az IMF–EU-kettős második hitelcsomagjának július óta jegelt 31,9 milliárd eurós részletét megkapja. Nélküle gyors kincstárjegy-kibocsátással kellett előteremteni egy lejáró 5 milliárd eurós államkötvénycsomag fedezetét. Az euróövezeti pénzügyminiszterek lapzártánkig nem döntöttek a folyósításról, azt a trojkának a görög gazdaságról szóló átfogó jelentésétől teszik függővé. Mindenesetre a nemzetközi hitelminősítők és az elemzők az eddig hozott, húsba vágó intézkedések ellenére igen borúlátóak a görög válságkezelés eredményességét illetően. Olyannyira, hogy Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval együtt úgy vélik: itt az ideje, hogy a magánhitelezőkből kipréselt adósságelengedéshez hasonlót maguk is végrehajtsanak a gazdagabb EU-tagállamok, illetve az EKB. Hiszen náluk lapul a görög tartozások 60 százaléka.

TÁLAS ANDREA