Ahogy előre sejthető volt, Orbán Viktor európai elkötelezettségét erősíteni érkezett szerdán Brüsszelbe. Ennek nyitányaként a miniszterelnök udvarias és visszafogott beszélgetőtársakkal exponálta magát az egyik ismert uniós agytröszt, a Bruegel Intézet meghívására, a Jean Claude Trichet volt EKB-elnök vezette beszélgetésen. Az Európa fővárosában rendezett vitán mégis csalódást keltően mérsékeltek voltak a Orbánhoz intézett kérdések, az pedig különösen, hogy a Bruegel egy néppárti képviselőt, Elmar Brokot hívta meg “a kiegyensúlyozottság jegyében”.

AFP / Georges Gobet

Egy csipet öniróniával megspékelve a miniszterelnök előre jelezte, tudja, hogy sem országa mérete, sem az, hogy nem tagja az eurózónának, nem indokolná, hogy éppen ő beszélgessen az "európai monetáris unió elmélyítése egy stabil és egységes EU-ban, hogyan tovább?” - témakörben az egybegyűltekkel. Tudjuk, hogy az utóbbi két év különutassága nyomán sokan fekete bárányként tekintenek ránk, mi azonban hiszünk benne, hogy Magyarország annak ellenére, hogy mindent másképpen csinált, mint a többi tagállam, “igazi európai sikersztori” - fogalmazott.

A miniszterelnök hét pontban (lásd keretes írásunkat) foglalta össze mondandóját, melyben a hazaüzegetés keveredett a nyugat-európai helyzet kritikájával és a mesteri önfényezéssel.

Így kommunikálta Orbán azt is, hogy a magyarországi államháztartási hiány a 3 százalékos hiánycél alatt marad, és emiatt ki kellene kerülnie a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. Orbán szerint fenntartható pályán vagyunk, hiszen az utóbbi három évben a hiány minden évben 3 százalék alatt volt. (Ehhez képest José Manuel Barroso Európai Bizottság-elnök a hosszúra nyúlt tárgyalásuk után kijelentette: a magyar gazdasági mutatók előrelépést mutatnak, de a kiigazítások minőségén továbbra is van mit javítani Orbánéknak.) A miniszterelnök oly annyira eltökéltnek mutatkozott, hogy a szükség esetén további lépéseket firtató kérdésre is csak azt felelte: a költségvetési törvény nagyon is realisztikus és nem lesz szükség további lépésekre.

Orbán előadása után kritikus hangok azt hiányolták, hogy a “számokat hoztuk” retorikával szemben nem merültek fel olyan lényeges kérdések, mint az, hogy a magánnyugdíj-pénzek einstandolásával ugyan pluszba került a költségvetésünk, de hosszú távon teljesen fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszerünk.

Ehhez hasonlóan nem került szóba az sem, hogy a tavalyi adóbevételek és a 2013-ban várható eredmények is bizonytalanok, jórészt egyszeri költségvetési intézkedéseken alapulnak, főként a bevételi oldalra, valamint néhány gazdasági ágazatra fókuszálnak. Nem esett továbbá szó az ágazati különadók (tranzakciós adó, távközlési adó stb.) - ha kiderül jogellenességük - esetleges visszafizetésének valós fenyegetésétől, mely további százmilliárd forintokat róhat a költségvetésre és késleltetheti a túlzott deficit eljárás alól való kikerülésünket.

Orbán igaza nem vitatható, ha a számokat nézzük, akkor az EB részéről nehezen védhető, hogy továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt tartsa az országot, különösen, hogy a tagállamok többsége sokkal messzebb van a hiánycélok teljesülésétől mint Magyarország. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság a miniszterelnök által elregélt fenntartható pályán mozog. Márpedig Orbán érvkészlete szerint a magyar gazdaság idén be fog indulni, nőni fog a foglalkoztatás, kifelé haladunk az energiafüggőségből és készülünk a válság utáni időkre.

Hasonló a helyzet az IMF-hiteltárgyalásokkal: Orbán gyakorlatilag bejelentette ezek végét. Hazánk képes finanszírozni magát a pénzpiacokról és nincs akut hiteltámogatásra szüksége - mondta. Azzal viszont továbbra sem számol a kormány, hogy a stagnálás közeli gazdasági kilátások mellett olyan árat fizetnek az adózók az állam finanszírozására, mellyel szemben valódi opciót jelenthet egy kedvezményes kamatozású nemzetközi hitelsegély megállapodás. A magyar kormány kommunikációjával szemben ugyanis az IMF nem uzsorakamatra ad hitelt.

Orbán: Nyugat-Európa hanyatlik

Hazai híveit tüzelte a miniszterelnök, amikor a nyugat-európai eurózóna-országok jóléti állam-modelljeiről beszélt, szerinte az eurózóna válsága versenyképességi válság - a nyugati tagállamok jóléti állam modelljei zsákutcát jelentenek és sokkal inkább van szüksége az új tagállamokra a régieknek az eurózónában, mint fordítva. Hozzátette, éppen ezért a welfare state (jóléti állam) helyett, Magyarország a workfare state (munkán alapuló állam) irányába halad. André Sapir, a vendéglátó Breugel vezető elemzője Orbán kijelentésére reagálva kifejtette, téves azt a látszatot kelteni, hogy vége a jóléti állam megközelítésnek, sokkal inkább jobb egyensúly kell szerinte a rugalmasság és a szociális biztonság között. Orbán szerint azonban ehhez mindenekelőtt az elöregedő európai társadalom kérdésére kell megnyugtató válaszokat találni.

Hazánk és az EU jövöje

Mindezek ellenére Orbán vitát felül erősíteni próbálta európai elkötelezettségét, mely érezhető volt a Barrosóval és a Martin Schulz európai parlamenti elnökkel folytatott egyeztetései után tartott sajtótájékoztatókon is. Miközben a tavaly januári és áprilisi brüsszeli látogatásai nyomán nem volt közös VIP-sarok sajtótájékoztatója Orbánnak és Barrosónak, szerdán minden uniós intézményi vezető gyümölcsözőnek és nyitottnak nevezte a megbeszéléseiket. Ehhez jött, hogy Orbán a formálódó bankunió világos támogatásáról beszélt, még ha konkrét választ nem is volt hajlandó adni arra a kérdésre, hogy nem eurózóna tagként belépünk-e abba. Hasonlóképpen hangsúlyozta a 2014-2020-as uniós költségvetésről legközelebb a jövő heti EU csúcson lehetséges megállapodás létrejöttét.

A nap fénypontja az a momentum volt, amikor Orbán Viktor kijelentette, fel sem merült benne a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének korlátozása, melynek bizonyítására kijelentette, hogy mind Surányi György egykori, mind Simor András jelenlegi MNB elnök kitöltötte mandátumát. Arról nem szólt a miniszterelnök, hogy a jegybankra gyakorolt kormányzati nyomást óriási nemzetközi botrány kísérte 2011 decemberétől, mely masszívan rányomta bélyegét hazánk első uniós soros elnökségi félévére. Ehhez kapcsolódik, hogy Orbán ma a magyar polgárok tudtára adta, egy nappal Simor András mandátumának lejárta előtt nevezi meg utód jelöltjét az MNB élére. Sapir ennek kapcsán cinikusan annyit jegyzett meg: vitathatatlanul javult hazánk finanszírozhatósága, mely eredményt azonban jelentős részben felemésztette a szerencsétlen és végeredményben teljesen hasztalan nyomás melyet a kormány az MNB-re gyakorolt.

Folk György/Brüsszel