Január 30-án Brüsszelbe utazik a miniszterelnök - értesült diplomáciai forrásokból a hvg.hu. Orbán Viktor az EB elnökével, európai néppárti párttársával, José Manuel Barrosóval egyeztet majd mindenekelőtt, de - európai imidzsét javítandó - részt vesz a Bruegel Intézet nyilvános beszélgetésén is.

Érdekes kérdéseket vet fel maga a látogatás időpontja is, ami alig egy héttel a következő EU-csúcs (február 7-8.) elé esik, s ahol a novemberi sikertelen kísérlet után ismét megpróbálkozhatnak megállapodni a közös uniós költségvetésről az állam- és kormányfők.

Orbán brüsszeli vizitje az utóbbi hónapokban viszonylagos nyugvópontra jutott Budapest-Brüsszel viszony javulásaként is értelmezhető. Azonban annak is lehet realitása, amit egyesek úgy értelmeznek: "az unióhoz dörgölőzik Orbán, hogy utána még gátlástalanabb lépéseket tehessen újraválasztása érdekében”. A hvg.hu által megszólaltatott források is ezeket az értelmezési lehetőségeket sorolták a közelgő látogatás előtt. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Orbán látogatásának fő célja: előmozdítani Magyarország kivonását a túlzottdeficit-eljárás alól.

A büdzsé keretszámain túli világ

A hétéves uniós büdzséről a hvg.hu-nak nyilatkozó diplomaták szerint átgondolt lépés, hogy Orbán nem Herman van Rompuy állandó tanácsi elnökkel tárgyal, hanem az EB első emberével. Hazánk önnön érdekérvényesítő ereje ugyanis (sok más tagállamhoz hasonlóan) önmagában kevés ahhoz, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó közös költségvetés reálértékének csökkentését megakadályozza. Sőt, a kohéziós támogatások maximális szintjének GDP-hez kötött megállapítása (úgynevezett capping), és a közép-magyarországi régió fejlett kategóriába kerülése miatt elvesző támogatások, vagy a Közös Agrárpolitikára fordított összeg csökkenésének mérséklése miatt is csakis a Kohézió Barátai elnevezésű tagállami tömörüléssel közösen próbálkozhat meg fellépni.

Orbánnak meg kell tennie, amit Brüsszel "nemdiktál"

MTI / EPA / Olivier Hoslet

Orbán éppen ezért azzal a Barrosóval tárgyal, aki az uniós végrehajtó-testület csúcsán a büdzsé keretszámainak tanácsi elfogadása után az azokhoz kapcsolódó körülbelül 40 ágazati jogszabály támogatási feltételrendszerét készítteti elő, fogadja el, majd pályáztatja meg. A hvg.hu-nak egy hozzáértő bizottsági forrás úgy fogalmazott: egy dolog meghatározni hány milliárd euró jut a büdzséből például infrastrukturális támogatásokra, és egy másik annak eldöntése, hogy mi tekinthető infrastruktúra-fejlesztésnek.

Ide kapcsolódik még, s várhatóan a Barroso-Orbán tárgyaláson is téma lesz az EU-támogatások kifizetésére tett kötelezettségvállalások teljesítése. 2013 ugyanis speciális év az új tagállamoknak, akikre 2010-ig a normál N+2 év kifizetési szabály helyett az N+3 év vonatkozott. 2011-től azonban vége a könnyített időszaknak. Ennek eredményeképpen viszont idén a 2010-es uniós projektek kötelezettségvállalásai mellett a 2011-es évéi is lejárnak. Ez azt jelenti, hogy idén mindkét év megkezdett uniós projektjeit kell befejezni egyszerre, ellenkező esetben elúszik a rájuk kapható uniós támogatás.

Ezek mellett már csak formális kérdésnek hat - különösen annak ismeretében, hogy Barrosót mennyire foglalkoztatják az adminisztratív részletek - az EU-támogatásokért eddig felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szétverése, illetve a kifizetési rendszer minisztériumok alá helyezése.

Túlzottdeficit-eljárás - mindenki mumusa

A Fidesz-kormány újraválasztási esélyei, vagyis rövid távon a fentieknél is több forog kockán Orbán számára az EU és Magyarország viszonyában a tavaszi hónapokban. Május környékén születhet döntés ugyanis a hazánkkal szemben a 2004-es uniós csatlakozásunk óta fennálló túlzottdeficit-eljárás esetleges megszüntetéséről. Lényegében ez a döntés határozhatja meg, hogy - hangzatos szavakkal élve - “lesz-e kampányköltségvetés jövőre”.

A döntésig azonban hosszú út vezet. Hivatalosan akkor helyezhetik hatályon kívül a túlzottdeficit-eljárást, ha a magyar költségvetési konszolidáció tartós, vagyis a hiány 2014-ben is 3 százalék alatt marad. A mértékadó, legutóbbi őszi előrejelzés azonban 2014-re 3,5 százalékos hiányt vetített előre. Márciusban azonban az Európai Szemeszter keretében a Bizottság közzéteszi tagállami gazdaságpolitikákra vonatkozó iránymutatásait, amelyben minden bizonnyal kitér majd arra, miként képzeli el a 2014-es hiány előírt szint alá csökkentését. Ezeket figyelembe véve április 15-ig kell a kormánynak benyújtania a frissített konvergencia- és reformprogramját. Ezek elfogadásáról aztán - a korábbi évek vállalásai teljesülésének tükrében - májusban döntenek az uniós pénzügyminiszterek a Tanácsban. Ugyanekkor dönthetnek az EB javaslata alapján a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről is, melyet a Bizottság addigra elkészülő rendes tavaszi gazdasági prognózisa is befolyásol majd.

A 2014-es kampány múlhat a Brüsszellel való megállapodáson.

Túry Gergely

A túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésünk kérdése ugyanakkor az uniós vezetők számára is fejfájást jelent. Egyrészről Barrosóék jól tudják, mi lehet a szándéka az Orbán-kormánynak, ha egyszer kimondatik: elvégeztük a házi feladatot. Másrészről Brüsszelben nem lehet egy-egy tagállamot következmények nélkül külön kezelni. Politikailag ugyanis elfogadhatatlan, hogy miközben a spanyolokkal vagy a görögökkel - a két ország eurózóna tagsága ellenére - elnézőnek mutatkozik a Bizottság, és lazább határidőket szab, addig Magyarországot annak ellenére tartanák a szégyenpadon, hogy tisztán a hiányszámokat tekintve megtette azt, amit megkövetelnek a közösségi gazdasági szabályok.

A hvg.hu-nak nyilatkozó hozzáértő forrás szerint éppen ezért a magyar kormány most arra játszik, hogy “kiérdemelje Brüsszel bizalmát” és ezzel szabad kezet kapjon a 2014-es év pénzügyi tervezésében. Az pedig, hogy a bizalommal hogyan él - esetleg visszaél-e vele - a következő hónapokban dől el az Európai Unió vezetése számára is.