Ha egy közösség által általánosan elfogadott hiedelemre rácáfol egy új tény vagy esemény, akkor érdekes módon nem biztos, hogy a szóban forgó hiedelmet elvetik és átértékelik. Fordítva is történhet, ekkor - minden ésszerű logika ellenére - a közösség körében megerősödik a hiedelem - írta Alain Garrigou a Le Monde Diplomatique című havonta megjelenő francia lap magyar nyelvű kiadásában is megjelent cikkében.

A híres párizsi egyetemen, az Université de Paris Ouest Nanterre-en oktató szakértő felidézte, hogy a Newtownban tavaly december 12-én történt mészárlás után ismét napirendre került az Egyesült Államokban a lőfegyverek szabad árusításának kérdése. Annál is inkább, mert az elkövető édesanyja kedvelte a lőfegyvereket. Egy állig felfegyverzett 20 éves fiatalember huszonhat embert, köztük húsz gyermeket gyilkolt meg.

Néhány héttel az eseményt követően a fegyvereladások száma megsokszorozódott, olyannyira, hogy a kereskedőknél áruhiány lépett fel. Olyan tulajdonos is akadt, aki a haszon reményében arra vetemedett, hogy a saját fegyverét kínálta eladásra.

Az amerikai fegyverlobbi vezető érdekcsoportja, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) eleinte óvatos hallgatásba burkolózott. Később azonban, amikor Barack Obama elnök felvetette a lőfegyvertartás szabályozásának kérdését, az NRA véget vetett a hallgatás politikájának.

Korábbi óvatos tartózkodásával, mérsékletet sugalmazó magatartásával ellentétben Wayne Lapierre szóvivő különösen támadólag lépett fel, kijelentette: "hogy megállítsunk egy felfegyverzett gonosz embert, ahhoz egy derék embernek kell fegyvert szegeznie rá". Azt javasolta, hogy az iskolák bejáratát fegyveres őrök vigyázzák.

A politikai tudományok professzora szerint ez tökéletes illusztrációja a kognitív disszonancia elméletének. A lőfegyverek szabad forgalmazásának következményeként megtörtént katasztrófa után a fegyverek számának további növelését javasolják. A lőfegyverek ölnek, tehát legyen belőlük még több - hangzik az érvelés.

A kognitív disszonancia elméletét 1957-ben Leon Festinger amerikai pszichológus dolgozta ki. A kognitív disszonanciával egy olyan feszültségállapotot jelölt, amely két egymással összeegyeztethetetlen tudattartalom (angolul cognition) egyidejű megjelenésekor lép fel. Az elmélet szerint az ember hosszabb távon e feszültség feloldására törekszik, és a kisebb ellenállást választja: a könnyebben módosítható tudattartalmat megváltoztatja vagy megszünteti. A kisebb ellenállás iránya sokszor ellentmond a józan gondolkodásnak.

A francia professzor úgy látja, az Egyesült Államokban ebben az esetben nem kérdőjeleződött vagy gyengült meg a szabad fegyvertartás elve, hanem ellenkezőleg, megerősödött. Az azt "zavaró" newtowni tragédia tényét hozzáigazították ahhoz, megszüntetve a kettő közötti feszültséget, azt állítva, a mészárlás azért következhetett be, mert nem volt elég fegyver jó emberek kezében, akik útját állhatták volna az ámokfutónak.

Alain Garrigou szerint azt lehetne gondolni, hogy a kognitív disszonancia elmélete talán csak szélsőséges csoportokra érvényes, így a teória alkalmazhatósága korlátozott. Az átlagos amerikai polgárokról - akik közül sokakat fűt a lőfegyverek iránti nemzeti szenvedély - azonban nem állítható, hogy irracionális viselkedésre hajlanak.

Persze hozzátette, az amerikai alkotmányra mindennemű történelmi kontextust nélkülöző független és önálló szövegként, egyfajta bibliaként való hivatkozás nem nélkülözi a vallásos meggyőződéshez hasonlítható szenvedélyes áhítatot. A fegyverlobbi szerint az alkotmány második kiegészítése rögzíti a fegyverviselés szent, elidegeníthetetlen jogát, s az amerikaiaknak azért van szükségük saját fegyverekre, hogy adott esetben megakadályozhassák egy zsarnoki hatalom létrejöttét.

Az Egyesült Államokban a fegyverek szabad értékesítését pártoló szövegű pólókat hoztak forgalomba az alábbi felirattal: "Nem a kanalak betiltásával fogjuk leküzdeni a kövérséget." Ez a látszólag a józan észre apelláló mondat arra emlékeztet, hogy nem a fegyver, hanem a gyilkos öl - írta a professzor, aki megállapította, hogy a lőfegyverek hívei képesek egy ellenpéldát, a newtowni mészárlást is saját érveik közé beilleszteni és hatásosan felhasználni.

Hozzátette, természetesen vannak elrettenthetetlen őrült gyilkosok, és nem a fegyverek ölnek, mint ahogy az élelem hizlal és nem a kanál. Az amerikai társadalomnak azonban meg kell találnia a saját eszközeit, amelyekkel fel tudja venni a harcot ezen jelenség ellen - zárja cikkét a francia professzor.