Orbán Viktor hatalmi koncentrációt megvalósító intézkedései miatt már 2011-ben megkondították a vészharangot Európában, de most még több helyen fújtak riadót az alaptörvény módosítása miatt és a magyar kormányfő "közeli segítőjének", Matolcsy Györgynek jegybankelnökké való kinevezése miatt – közölte szerkesztőségi véleményében a Washington Post.

A lap felidézte, hogy a kormányfő szóvivője egy félreértésnek tulajdonította az EU és az USA részéről érkező, az alaptörvény-módosítást érintő kritikáit, a változtatással e szerint csak az Alkotmánybíróság által technikai okokból elkaszált intézkedéseket ratifikálták újra az alaptörvényben.

Az alaptörvény új rendelkezései közül több is megkérdőjelezhető a Washington Post szerint, például a házasság meghatározása, a politikai hirdetések közmédiába való szorítása és a diákok röghöz kötése.

Martonyi János külügyminiszter azzal az ígérettel próbálta megbékíteni az EU kormányait, hogy az Európa Tanács is áttekinti majd a változtatásokat, de Orbán Viktor a varsói egyetemen tartott beszédében azt tanácsolta az EU kelet-európai tagországainak, hogy Brüsszeltől függetlenebb politikát kövessenek és azt is mondta, hogy "nem kell mindenre odafigyelnünk, amit a brüsszeli bürokraták mondanak" – idézte fel a lap.

A Washington Post szerint Orbán valóban dönthet úgy, hogy nem figyel oda, de az EU-nak és a NATO-nak nem lenne szabad tolerálnia egy tag kormányzatot, amely megszegi az alapvető demokratikus alapelveket. "Magyarországot fel kell kérni, hogy módosítsa az Európa Tanács által a demokratikus normákat megszegő alaptörvény-passzusokat, és ha ezt visszautasítja, szankciókat kell érvényesíteni vele szemben" – írta a szerkesztőségi vélemény.