Észak-Korea blokád alá vette a közös gazdasági övezetet

A két Korea határán álló, közösen létrehozott gazdasági övezetet észak-koreai blokádjáról szerda hajnalban adott hírt Szöulban a dél-koreai újraegyesítési minisztérium. Dél-koreaiakat nem engednek be az észak-koreai komplexumba, de egy idő után kiengedték az ott tartózkodó mintegy 860 délit.

  • MTI MTI
Észak-Korea blokád alá vette a közös gazdasági övezetet

Blokád alá vonta a két Korea határán lévő, közösen létrehozott keszongi különleges gazdasági övezetet Észak-Korea – közölte szerda hajnalban Szöulban a dél-koreai újraegyesítési minisztérium. Erre nem sokkal az után került sor, hogy Phenjan bejelentette atomlétesítményeinek újjáépítését és újraindítását.

A minisztérium képviselője beszámolt arról, hogy dél-koreaiak nem léphettek be a keszongi ipari komplexumba, és az ott tartózkodó dél-koreaiak nem hagyhatták el azt. Szerdára virradó éjjel több mint 860 dél-koreai volt az övezetben, és csaknem 180 várakozott a határon a belépésre. Nem sokkal később Phenjan azt közölte, hogy a komplexumban tartózkodó dél-koreaiak elhagyhatják az övezetet, de a belépés nem engedélyezett.

Előzőleg a szöuli hatóságok leszögezték: a dél-koreai alkalmazottak biztonságának garantálását kulcsfontosságúnak tekintik.

Az újraegyesítési minisztérium egyelőre semmilyen információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy ideiglenes intézkedésről van-e szó. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Phenjan bezárja a különleges ipari komplexumot.

A keszongi gazdasági övezet – amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre – észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, és az csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztat. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára.

Kim Dzsongun terepszemlét tart a gyakorlatozó katonák között
AFP / KCNA

Nukleáris fenyeget(őz)és

Az elmúlt napokban Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Kedden reggel pedig azt jelentette be, hogy újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét, amelyeket áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használ majd. Az ország atomenergia-ügynökségének szóvivője kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy "minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját", ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Az újraindítandó létesítmények között van az az 5 megawattos, grafitfékezésű jongbjoni reaktor is, amelyet 2007-ben állítottak le egy nemzetközi nukleáris leszerelési megállapodás részeként.

Az Egyesült Államok ismételten felszólította Észak-Koreát, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül riasztónak minősítette, hogy Phenjan újra akarja indítani plutóniumot előállító reaktorát.

Amerika komolyan veszi

John Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy Washington nem fogadja el Észak-Korea nukleáris hatalommá válását. Az amerikai diplomácia vezetője "provokatívnak, veszélyesnek és meggondolatlannak" nevezte a phenjani vezetés retorikáját és kijelentette, hogy a 2007-ben bezárt jongbjoni reaktor újraindításával Észak-Korea megsértené nemzetközi kötelezettségeit. Kerry hangsúlyozta, hogy Washington megvédi szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt.

A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium egyaránt értésre adta, hogy komolyan veszi az észak-koreai fenyegetéseket, annak ellenére is, hogy azokat eddig még sohasem váltották valóra.

A külügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy Phenjan a nukleáris erőmű újraindításával megsérti nemzetközi kötelezettségeit. Felszólította Oroszországot és Kínát: vessék be befolyásukat annak érdekében, hogy Észak-Korea változtasson politikáján.

2010 májusában a mostanihoz hasonló feszültség jellemezte a két Korea kapcsolatait. Észak-Koreában akkor még a 2011 decemberében meghalt Kim Dzsong Il, a mostani vezető Kim Dzsong Un apja volt hatalmon. Phenjan akkoriban szintén hasonló lépéseket tett, így a többi között kiutasította a Keszong ipari komplexumában dolgozó dél-koreai személyzetet.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.