A két Korea határán álló, közösen létrehozott gazdasági övezetet észak-koreai blokádjáról szerda hajnalban adott hírt Szöulban a dél-koreai újraegyesítési minisztérium. Dél-koreaiakat nem engednek be az észak-koreai komplexumba, de egy idő után kiengedték az ott tartózkodó mintegy 860 délit.
Blokád alá vonta a két Korea határán lévő, közösen létrehozott keszongi különleges gazdasági övezetet Észak-Korea – közölte szerda hajnalban Szöulban a dél-koreai újraegyesítési minisztérium. Erre nem sokkal az után került sor, hogy Phenjan bejelentette atomlétesítményeinek újjáépítését és újraindítását.
A minisztérium képviselője beszámolt arról, hogy dél-koreaiak nem léphettek be a keszongi ipari komplexumba, és az ott tartózkodó dél-koreaiak nem hagyhatták el azt. Szerdára virradó éjjel több mint 860 dél-koreai volt az övezetben, és csaknem 180 várakozott a határon a belépésre. Nem sokkal később Phenjan azt közölte, hogy a komplexumban tartózkodó dél-koreaiak elhagyhatják az övezetet, de a belépés nem engedélyezett.
Előzőleg a szöuli hatóságok leszögezték: a dél-koreai alkalmazottak biztonságának garantálását kulcsfontosságúnak tekintik.
Az újraegyesítési minisztérium egyelőre semmilyen információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy ideiglenes intézkedésről van-e szó. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Phenjan bezárja a különleges ipari komplexumot.
A keszongi gazdasági övezet – amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre – észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, és az csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztat. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára.
Nukleáris fenyeget(őz)és
Az elmúlt napokban Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Kedden reggel pedig azt jelentette be, hogy újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét, amelyeket áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használ majd. Az ország atomenergia-ügynökségének szóvivője kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy "minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját", ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Az újraindítandó létesítmények között van az az 5 megawattos, grafitfékezésű jongbjoni reaktor is, amelyet 2007-ben állítottak le egy nemzetközi nukleáris leszerelési megállapodás részeként.
Az Egyesült Államok ismételten felszólította Észak-Koreát, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül riasztónak minősítette, hogy Phenjan újra akarja indítani plutóniumot előállító reaktorát.
Amerika komolyan veszi
John Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy Washington nem fogadja el Észak-Korea nukleáris hatalommá válását. Az amerikai diplomácia vezetője "provokatívnak, veszélyesnek és meggondolatlannak" nevezte a phenjani vezetés retorikáját és kijelentette, hogy a 2007-ben bezárt jongbjoni reaktor újraindításával Észak-Korea megsértené nemzetközi kötelezettségeit. Kerry hangsúlyozta, hogy Washington megvédi szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt.
A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium egyaránt értésre adta, hogy komolyan veszi az észak-koreai fenyegetéseket, annak ellenére is, hogy azokat eddig még sohasem váltották valóra.
A külügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy Phenjan a nukleáris erőmű újraindításával megsérti nemzetközi kötelezettségeit. Felszólította Oroszországot és Kínát: vessék be befolyásukat annak érdekében, hogy Észak-Korea változtasson politikáján.
2010 májusában a mostanihoz hasonló feszültség jellemezte a két Korea kapcsolatait. Észak-Koreában akkor még a 2011 decemberében meghalt Kim Dzsong Il, a mostani vezető Kim Dzsong Un apja volt hatalmon. Phenjan akkoriban szintén hasonló lépéseket tett, így a többi között kiutasította a Keszong ipari komplexumában dolgozó dél-koreai személyzetet.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
