szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

"Térden állva" kér bocsánatot a boszniai Szrebrenicában 1995 júliusában elkövetett bűnökért – ezt mondta egy csütörtöki tévéinterjúban a szerb elnök. Tomislav Nikolic azonban most sem ismerte el, hogy népirtás történt volna akkor. A korábban szélsőséges nacionalista politikusként tevékenykedő szerb államfő a boszniai állami televíziónak nyilatkozott.

Nikolic a boszniai háború idején (1992-1995) elkövetett minden bűncselekményért bocsánatot kért az interjúban. Ugyanakkor ismét megpróbálta kisebbíteni a tömeggyilkosságot, amelyet az ENSZ szrebrenicai védelmi zónájában hajtottak végre a boszniai szerb csapatok. Úgy fogalmazott, hogy a mészárlást a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el.

"A népirtást először bizonyítani kell. (...) Minden, ami az egykori Jugoszláviában történt, magán viseli a népirtás jegyeit" – mondta Tomislav Nikolic.

Az interjút a boszniai televízió a tervek szerint május 7-én sugározza, de csütörtökön már kerültek fel belőle részletek a YouTube internetes videomegosztó portálra.

"Térden állva kérem, hogy bocsássanak meg Szerbiának a Szrebrenicában elkövetett bűnökért" – mondja a felvételen Nikolic, és azt ígérte, hogy hamarosan felkeresi a boszniai kisvárost.

1995 júliusában, az ENSZ által védett srebrenicai övezet elfoglalása után a boszniai szerb csapatok körülbelül 8000 muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai kisváros körül.

A szerb államfő tavaly nyáron, megválasztása után egyszer már nemzetközi felháborodást váltott ki azzal a kijelentésével, hogy a srebrenicai vérengzés szerinte súlyos bűntett volt ugyan, de nem népirtás. Utóbb a szerb parlament egyik nyilatkozatára hivatkozott, amely néhány évvel korábban elítélte a szrebrenicai vérontást, de kerülte a népirtás kifejezést.

A délszláv háborúkban elkövetett bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék egy bosznia-hercegovinai ügyben hozott ítélet alapján 2008-ban népirtásnak minősítette a történteket, és több egykori boszniai szerb katonatisztet is elítélt a mészárlásban játszott szerepéért. Szerbia azonban tagadta, hogy felelőssége lenne az ott történtekben.

A mostani szerb elnök a 90-es években a Nagy-Szerbia eszméjét hirdető, és azóta Hágában háborús bűnökért bíróság elé állított Vojislav Seselj híve volt. Amíg Seselj Hágában volt, pártját, a Szerb Radikális Pártot hat éven át vezette alelnökként. Három évvel ezelőtt azonban hátat fordított a radikális pártnak, és saját pártot alapított Szerb Haladó Párt néven, amely győzött a tavaly májusi parlamenti választásokon.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mind az 50 amerikai államban erőszakos zavargásoktól tartanak Biden beiktatása alatt

Mind az 50 amerikai államban erőszakos zavargásoktól tartanak Biden beiktatása alatt

Műemléki védettséggel mentheti meg a kormány a Márványmenyasszonyt és a Wichmann épületét

Műemléki védettséggel mentheti meg a kormány a Márványmenyasszonyt és a Wichmann épületét

20 éves lett a Wikipédia, amit ma is önkéntesek szerkesztenek

20 éves lett a Wikipédia, amit ma is önkéntesek szerkesztenek