"Térden állva" kér bocsánatot a boszniai Szrebrenicában 1995 júliusában elkövetett bűnökért – ezt mondta egy csütörtöki tévéinterjúban a szerb elnök. Tomislav Nikolic azonban most sem ismerte el, hogy népirtás történt volna akkor. A korábban szélsőséges nacionalista politikusként tevékenykedő szerb államfő a boszniai állami televíziónak nyilatkozott.
Nikolic a boszniai háború idején (1992-1995) elkövetett minden bűncselekményért bocsánatot kért az interjúban. Ugyanakkor ismét megpróbálta kisebbíteni a tömeggyilkosságot, amelyet az ENSZ szrebrenicai védelmi zónájában hajtottak végre a boszniai szerb csapatok. Úgy fogalmazott, hogy a mészárlást a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el.
"A népirtást először bizonyítani kell. (...) Minden, ami az egykori Jugoszláviában történt, magán viseli a népirtás jegyeit" – mondta Tomislav Nikolic.
Az interjút a boszniai televízió a tervek szerint május 7-én sugározza, de csütörtökön már kerültek fel belőle részletek a YouTube internetes videomegosztó portálra.
"Térden állva kérem, hogy bocsássanak meg Szerbiának a Szrebrenicában elkövetett bűnökért" – mondja a felvételen Nikolic, és azt ígérte, hogy hamarosan felkeresi a boszniai kisvárost.
1995 júliusában, az ENSZ által védett srebrenicai övezet elfoglalása után a boszniai szerb csapatok körülbelül 8000 muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai kisváros körül.
A szerb államfő tavaly nyáron, megválasztása után egyszer már nemzetközi felháborodást váltott ki azzal a kijelentésével, hogy a srebrenicai vérengzés szerinte súlyos bűntett volt ugyan, de nem népirtás. Utóbb a szerb parlament egyik nyilatkozatára hivatkozott, amely néhány évvel korábban elítélte a szrebrenicai vérontást, de kerülte a népirtás kifejezést.
A délszláv háborúkban elkövetett bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék egy bosznia-hercegovinai ügyben hozott ítélet alapján 2008-ban népirtásnak minősítette a történteket, és több egykori boszniai szerb katonatisztet is elítélt a mészárlásban játszott szerepéért. Szerbia azonban tagadta, hogy felelőssége lenne az ott történtekben.
A mostani szerb elnök a 90-es években a Nagy-Szerbia eszméjét hirdető, és azóta Hágában háborús bűnökért bíróság elé állított Vojislav Seselj híve volt. Amíg Seselj Hágában volt, pártját, a Szerb Radikális Pártot hat éven át vezette alelnökként. Három évvel ezelőtt azonban hátat fordított a radikális pártnak, és saját pártot alapított Szerb Haladó Párt néven, amely győzött a tavaly májusi parlamenti választásokon.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Egyszerre többet is.
Alsó hangon hatmillió forintot viselt magán.
Új eszközöket kaphat a rendőrség a rendzavarók távoltartására.
A politikus azt mondja, ők nem elemezgetni akarják a politikát, hanem értékek mentén építenének közösséget.
