A műholdat Föld körüli pályára állító rakétát az Ándhra Prades szövetségi államban lévő űrkutatási központból indították el hajnalban. A tervezett műveletet csupán néhány órával korábban jelentették be.

A többi műholdat a következő 30 vagy 36 hónapban bocsátják fel, az IRNSS-t legkorábban 2015 végén helyezik üzembe. Az egész ország területén, valamint annak határaitól 1500 kilométeres távolságig lesz használható. Lesz egy szabadon használható polgári és katasztrófavédelmi, valamint egy titkosított, katonai rendszere. Kiépítése 183 millió euróba, azaz 53,8 milliárd forintba kerül.

Az indiai űrprogram a nemzeti büszkeség egyik fontos alkotóeleme, de a lassuló nemzetgazdasági növekedés körülményei között - amelyek akadályozzák azt is, hogy a 1,2 milliárd lakosú ország vezetése hatékonyan küzdjön a mérhetetlen szegénység, a gyerekek alultápláltsága ellen - az ország csak nagy erőfeszítések árán tudja fedezni a költségét.

A kínai regionális műholdas navigációs rendszer, a Beidou (Iránytű) a már felbocsátott 16 műholdjával tavaly december óta teljes lefedettséget biztosít az ázsiai és csendes-óceáni térségben, 2020-tól pedig, amikor már 30 műhold lesz a része, globális szolgáltatást nyújt. A kínai sajtó májusban jelentette, hogy Pakisztán, amely szintén nukleáris hatalom és India riválisa, már az ötödik ázsiai ország, amely a kínai navigációs rendszert használja.

India 1963-ban kezdte űrprogramját, amellyel csökkenteni akarta függését a mesterséges holdak külföldi felbocsátásától. A nemzetközi piacra 2007-ben lépett ki, amikor egy olasz műholdat állított pályára. Egy évvel később Izrael egyik kémműholdját lőtte fel. A program 2010-ben súlyos kudarcot szenvedett, amikor egy rakéta letért a pályájáról, felrobbant és a Bengáli-öbölbe zuhant.