A NATO-parancsnokság alatt álló Patriotokat a szíriai polgárháború miatt vezényelték Törökországba, és most Ankara kérésére maradnak még török területen.

A két miniszter a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről is egyeztetett.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Szírián kívüli helyszínt keres a körülbelül 1300 tonnányira becsült mustárgáz- és szarinkészlet megsemmisítéséhez, de eddig egyetlen ország nem ajánlotta fel területét a kockázatos művelethez.

Ankara kérésére a NATO tavaly év végén járult hozzá, hogy a szíriai hadsereg birtokában lévő repülőgépek, harcászati ballisztikus rakéták és szárnyas rakéták ellen egyaránt bevethető Patriot-rakétákat telepítsenek a szíriai határnál lévő Gaziantep, Adana és Kahramanmaras török városok közelébe. Januártól három NATO-tagállam, az Egyesült Államok, Németország és Hollandia egyaránt két-két Patriot üteget állított fel Törökországban.

A NATO-nál többször hangsúlyozták, hogy a törökországi telepítés kizárólag védelmi célokat szolgál, és nem rejt semmilyen Szíria elleni támadó szándékot. A szövetség a rakéták telepítését 2014 januárjáig engedélyezte, az állomásoztatás időtartama azonban a helyzettől függően meghosszabbítható. Ankara most ezt kérte szövetségeseitől.

A NATO nem először telepít ideiglenesen Patriot-ütegeket Törökország területére. Ez az első öbölháború idején, 1991-ben, majd 2003-ban az Irak elleni újabb hadműveletek során is megtörtént.

Ankara azután kérte a NATO-tól a rakéták telepítését, hogy a szíriai polgárháborúban többször is átlőttek a két ország közötti körülbelül 900 kilométer hosszú határ török oldalára. A török kormány a NATO-parancsnokság alatt álló Patriot-rakéták kiegészítésére nemrég újabb, Stinger rakétákkal felszerelt, Avenger típusú rövid hatótávolságú légvédelmi ütegeket telepített a határvidékre.

Törökország más tekintetben is közvetlenül érintetett a konfliktusban, területén több mint 600 ezer szíriai menekült keresett ugyanis menedéket. Ankara a polgárháborúban a damaszkuszi rezsim ellen harcoló felkelőket támogatja.