Új hullám

Az egészséges táplálkozás és az élelmiszer-biztonság kérdéseit állította kéthetes, 22 állomásos vidéki körútja programjának középpontjába Eva Glawischnig, A Zöldek nevű osztrák párt elnöke. A fotogén, karcsú pártvezér hátizsákkal, túracipőben fényképeztette magát az Eva felfedez című túra nyitányán, és a mottó kettős értelmű: a 44 esztendős politikus nyitott minden újra, de arra is, hogy felfedje az ország korrupciós visszásságait. A kampánymegmozdulás oka, hogy a kenőpénzek elleni küzdelem élharcosává vált zöldek 15 százalékra szeretnék feltornászni súlyukat a politikában, s a felmérések azt mutatják, elsősorban vidéken kell javítaniuk népszerűségükön. A kilenc osztrák tartományban megszerzett pozícióik alapján 10,2 százalékon állnak, ám az utóbbi négy regionális választás sikerei alapján vérmesebb reményeket táplálnak.

Az idei választási év márciusi nyitányán a Néppárt (ÖVP) abszolút felségterületén, Alsó-Ausztriában tudták a zöldek a 2008-as 6,9-ről 8 százalékra növelni az erejüket. Karintiában pedig az öt évvel ezelőtti eredményük dupláját hozták (12,1 százalék). A diadalmenet folytatódott, a másik néppárti fellegvárban, Tirolban gyarapodtak két százalékponttal (12,6 százalék), a koronát pedig a májusi salzburgi helyhatósági választás tette fel a teljesítményükre, amikor a voksok 20,2 százalékát söpörték be, Salzburg városában pedig 26,2 százalékot szereztek.

A négy tartományi siker három esetben helyi kormányzati részvételt hozott, azaz a szövetségi parlamentbe 1988-ban bejutott zöldek először kerültek hatalomra öt régióban. Felső-Ausztriában 2003-ban a kereszténydemokrata néppárttal, a „vörös” Bécsben viszont 2010-ben a szocdemekkel (SPÖ) társultak. Mindenütt koalícióban, mindenütt kisebbségi partnerként, de annyira azért erősen, hogy a „jó ügyekért” vívott, elvtelen kompromisszumoktól lehetőleg mentes erőfeszítéseik látszódjanak. Ahogy a grazi városi tanácsos, Lisa Rücker fogalmazott propagandisztikusan: „A zöldek a hatalomban sem piszkítják be a kezüket, amit azonban nem félnek a tűzbe tenni.”

Ahány tartományi kormányzás, annyi különböző partner. Salzburgban például a tavaly ősszel alakult Team Stronach párt embereivel is vállalták a koalíciót, jóllehet a milliárdos üzletember drága pénzen összevásárolt csapata sem a demokrácia, sem a transzparencia értékeit nem méltányolja mindenáron, kilépne az unióból, s a minimumra szorítaná vissza a szakszervezetek mozgásterét. A zöldek első, 1986–1988 közötti elnöke, a hatalomtól zsigerből idegenkedő Freda Meissner Blau tollat is ragadott, és El a kezekkel Stronachéktól! címmel cikket írt, de csak annyit ért el, hogy Glawischnig megnyugtatta: a pénzzel kitömött párt országos szinten nem jöhet szóba. A pártvezér mást nem is mondhatott, a zöldek statútuma önállóságot ad ugyanis a helyi szervezeteknek, amelyek maguk dönthetik el, kit tesznek választási listájukra, s kivel állnak össze kormányozni.

A hosszú évekig káoszcsoportnak nevezett osztrák zöldeknél az alapértékek közösek ugyan, de ha nem is olyan mértékben, mint német testvérpártjuknál, a balosok és a pragmatikusok, azaz pártnyelven a fundik és a reálok közötti nézetkülönbségek állandóan jelen vannak. Glawischnig vezetésével sikerült végre összhangot, sőt országos egységet teremteni. A karintiai származású, kétgyermekes családanya hivatásos szakértőket alkalmazott – a pártközpont élére például a Caritas katolikus segélyszervezet korábbi főtitkárát kérte fel –, de megtalálta a legjobb médiaprofikat is, aminek eredményeképp most a fellépésükben is egyformán zöldek a tartományi csoportok, nem foglalkoznak egyszerre „150 ezer témával”. A központ havonta egyeztet velük, de a régiós pártszervezetek között is kiépült az állandó konzultáció. Az elsősorban fiatal, városi értelmiségiekre alapozó párt vezetése tele van szuverén nőkkel, az öt meghódított tartományból négyben nő irányít. Közülük talán egyedüliként Peter Pilz, a párt legendás leleplezője tud férfiként kitűnni. Maga Glawischnig nem tartozik a jó svádájú, remekül taktikázó asszonyok közé, ereje elsősorban szervezőkészségében, keménységében, mérhetetlen szorgalmában van.

A belső erények sokasodása sem lett volna elég a zöldek kiragyogására, szükség volt a többi parlamenti párt elhasználódására és a korrupcióra, amelyből hatalmi pozíció híján csak az ökopárt maradt ki. A bécsi szociáldemokrata–néppárti nagykoalíciós kormány, bár a papírforma az ősszel esedékes parlamenti választásra a fennmaradását ígéri, fáradni látszik. Az SPÖ egyelőre keresi a választ az új idők problémáira, a másodhegedűs ÖVP pedig saját elsőbbségét szeretné kivívni. Neos néven újra felbukkantak a kilencvenes évek végére a parlamentből kibukott liberálisok, de ahogy tőlük, a régi fényéből veszített jobboldali Szabadságpárttól (FPÖ), valamint szelídített változatától, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) alakulattól sem kell pillanatnyilag túlzottan tartani.

Kérdés, megjelennek-e a zöldek az országos hatalomban. Glawischnig úgy nyilatkozik, hogy pártja minden koalíciós változatot el tud képzelni a választások nyomán. A sajtó viszont emlékeztet, hogy a zöldek a közvélemény-kutatások örökös bajnokai, ám az előrejelzések – amelyek most megjósolják az áhított 15 százalékot – rendszerint papíron maradtak.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS