Ájtatos révület

Egy évtizednyi ritka politikai stabilitás, gazdasági fellendülés és töretlen népszerűség után Recep Tayyip Erdogan török kormányfő grandiózus építkezésekkel is nyomot kíván hagyni országán. A hatalmas beruházások sorában eltörpül ugyan az isztambuli Taksim tér átalakításának terve, de a kormányfő azzal nem számolt, hogy a szekuláris állam jelképének tartott találkahely átszabása komoly indulatokat szabadít fel. Az elemi erővel felszínre törő elégedetlenség minden bizonnyal a miniszterelnököt is meglepte, a brutális rendőri fellépés könnyen visszaüthet. A tiltakozás széles körű sztrájkkal is folytatódhat.

Az évek óta nem látott erőszakos megmozdulásokat az indította el, hogy a Taksim tér melletti, május elsején lezárt Gezi parkban környezetvédők próbálták megakadályozni több fa kivágását. A kezdeményezés egyfajta fesztivállá alakult, a tiltakozók sátrakat vertek, koncerteket, beszédeket, jógaórákat tartottak. Aztán az idilli hangulat a múlt héten hirtelen pokollá változott, a rendőrség könnygázgránátokkal, vízágyúkkal kergette szét a tüntetőket, köztük családokat. Az internetes közösségi oldalakon és a mobiltelefonokon gyorsan terjedt a hír, és tiltakozások kezdődtek több tucat városban. Lapzártánkig a mérleg: legalább 1600 tüntető letartóztatása, két halott, ezer sebesült, többek koponyasérülésekkel és látási problémákkal.

A Taksim tér egyszerre szimbóluma az Oszmán Birodalom nagyságának, az 1923-ban létrejött török világi köztársaságnak, a szabad gondolkodásnak, sőt még a futballrajongóknak is. A név – amely arab eredetű, és megosztást, elosztást jelent – arra utal, hogy a XVIII. században itt találkoztak és ágaztak el a főbb vízvezetékek. A XIX. században a mai Gezi park helyén katonai laktanya épült, amelynek udvarán 1921-ben kapott helyet Törökország első futballstadionja – kezdetben ezt használták a város csapatai, így a Besiktas, a Galatasaray és a Fenerbahce is. A mai terv egyik vitatott része az 1940-ben lebontott kaszárnya másának újjáépítése, hiszen ezáltal újabb zöld terület szűnik meg. Márpedig Isztambul területének alig másfél százaléka közpark, ami európai összehasonlításban igen csekély. Az új épületben bevásárló- és kulturális központok, luxuslakások kapnának helyet.

Öt évvel az Oszmán Birodalom romjain létrejött világi köztársaság kikiáltása után, 1928-ban a Taksim téren húzták fel a Köztársaság Emlékművet, az alapítók, különösen Kemal Atatürk tiszteletére. Az átépítési terv másik kényes pontja az Atatürk Kulturális Központ lebontása és egy mecset felépítése, ami az utóbbi négy évtizedben többször is szóba került, de sohasem kapott elegendő lakossági támogatást. Erdogan a jelek szerint annyira eltökélt az átalakítás iránt, hogy még azt az átmeneti bírósági intézkedést sem vette figyelembe, amely felfüggesztette az építkezést. „Nincs szükségem sem az ellenzék, sem néhány fosztogató engedélyére, a szavazók már megadták a hozzájárulásukat” – fogalmazott Erdogan.

Isztambuli várostörténészek szerint nem sok maradt a metropolis régi arculatából, történelmi épületek és negyedek tűnnek el, a helyükön bevásárlóközpontok, új lakások épülnek. Lebontották a város legrégebbi filmszínházát, egy kikötő felújítása során veszélybe került egy orosz ortodox templom, a bulgáriai bevándorlókat pedig elköltöztették hagyományos lakhelyükről. Szakértők úgy látják, mintha a régi világi városi rétegek a vidékről beköltözött, új, vallásos tőkés csoportokkal kerülnének szembe.

A vita nem pusztán a városrendezés körül forog. Erdogan az ellenzéki Köztársasági Néppártot (CHP) vádolja a tüntetések szervezésével, de a megmozdulásokon nagyon eltérő politikai és társadalmi rétegek vesznek részt. Tiltakoznak a városvédők, a világi köztársaság hívei, a kemalistáktól magukat megkülönböztető, a vallási jelképeket elfogadó liberálisok, a baloldaliak, és általában azok, akik úgy vélik: elég volt Erdogan önkényes hatalomgyakorlásából, illetve a vallási konzervativizmusból.

A parlament a múlt hónapban tovább szigorította az alkohol árusítását, a kormányfő pedig elismerte, hogy a törvény az iszlám tanításán alapszik. Nagy port kavart két, istenkáromlásos ügy is. Az egyikben egy zeneszerző-zongoristát 10 hónap felfüggesztett börtönre ítéltek, mert a Twitter mikroblogon megosztotta egy XI. századi perzsa költő sorait az ájtatos képmutatásról. Egy török–örmény író 13 havi börtönt kapott, mert a bíróság szerint sértő megjegyzést tett Mohamed prófétára. A kormány által indított vallásos kampány ellen májusban Ankarában kétszázan nyilvános csókolózással tiltakoztak, ami vérfürdőbe torkollott, mert késekkel felszerelt iszlamisták támadtak rájuk.

Az előző rendszerben, 1998-ban Erdogant azért ítélték börtönre vallásos gyűlöletkeltés vádjával, mert nyilvánosan idézett egy oszmán versből. Az 59 éves politikus színeváltozása valóban feltűnő. Kormányzásának első felében nemcsak a gazdaságot indította be – amely ma is a világ egyik leggyorsabb növekedési ütemét produkálja –, de politikai reformjai révén jelentősen csökkent a hadsereg hatalma, a kurdok kulturális jogokat kaptak, a vallási kisebbségek szabadsága bővült, a közbeszéd nyíltabb lett. Második öt évét egyre inkább az önkényeskedés jellemzi, egyetemisták, tanárok, ügyvédek, újságírók, kurd aktivisták, katonatisztek kerültek börtönbe, sokszor vitatott törvények alapján.

Erdogan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az utóbbi három választást növekvő népszerűséggel nyerte meg, és a gyakorlatilag ellenzék, illetve erős, független médiakontroll nélkül kormányzó, iszlamista gyökerű párt és vezére elvesztette demokratikus érzékét – vélik török szakértők. A kormányfő negyedszerre, a 2015-ben esedékes parlamenti választáson már nem indulna, inkább a jövőre tartandó elnökválasztáson szállna ringbe. Addig is alkotmánymódosítás révén a jelenlegi protokolláris feladatoknál jóval szélesebb hatalmi jogosítványokkal ruházná fel az államfői posztot.

A tüntetések ellenére Erdogan népszerű maradt a konzervatív, vallásos tömegek és a gazdaságpolitikája révén megerősödött új vállalkozói réteg körében, kérdés azonban, hogy kompromisszumok hiányában mennyire osztja meg a 76 milliós Törökországot. A Taksim téri átalakítás lehet a lakmuszteszt: a kormányfő legutóbb azt közölte, hogy ha bevásárlóközpont nem is, mecset mindenképpen lesz.

KERESZTES IMRE