Oroszország visszavonulásával ért véget a Moszkva és a nemzetközi fuvarozók közötti első csata. A Dmitrij Medvegyev vezette kormány egyelőre csak korlátozottan léptette életbe szeptember 14-én azt a rendeletét, amellyel nem ismeri el a TIR-egyezménybe tömörült szállítók által használt nemzetközi vámokmányokat, és amely szerint csak azok a közúti fuvarozók léphetnének be a kontinensnyi ország területére, akik előre kifizetik a vámot, vagy egy orosz cégtől vásárolnak maguknak vámfizetési garanciát. Az eredeti tervek alapján Oroszország teljes területén megszűnt volna a TIR-okmányok érvényessége, ám Moszkva az ország távol-keleti körzeteire korlátozta a szigorítást, ahol európai TIR-fuvarozó aligha fordul meg. A meghátrálás azzal magyarázható, hogy a nemzetközi szállítócégek minden lehetséges fórumon tiltakoztak a rendelet miatt, amely szerintük aláásná az eurázsiai térség szállítmányozási stabilitását.
Moszkva azért lépett fel a TIR-egyezmény ellen, mert azt állítja, hogy a külföldi fuvarozók az utóbbi két évtizedben húszmilliárd rubelnyi (mintegy 140 milliárd forint) bevételtől fosztották meg az orosz költségvetést, mert sokan még a hivatalos oroszországi rendeltetési hely előtt lepakolták az árut, és nem fizették be a vámot. A nemzetközi szállítmányozási szervezetek szerint az orosz fél irreális számokat említ. Ha korábban voltak is visszaélések, azok nagyságrendje meg sem közelíti a húszmilliárd rubelt, s az utóbbi években a TIR-forgalomban részt vevők már betartják a szabályokat. Szakértők úgy vélik, a december elején a szigorítással ígérete szerint újra próbálkozó Oroszország döntése mögött inkább az áll, hogy előnybe akarja hozni a hazai fuvarozókat – akik a külföldiekkel ellentétben mentesülhetnek a kötelező garancia letétele alól –, és az orosz vállalatokhoz akarja eljuttatni a vámgarancia kiadásából származó tekintélyes jövedelmet.
