Nagy esélyük van a cseh szociáldemokratáknak, hogy hét év után visszatérjenek a hatalomba, mert a választóknak elegük lett a jobboldali kormányok megszorításaiból, korrupciós botrányaiból. A szavazás péntek kora délutántól szombat délig tart, utána ismét kiderülhet: más a kampány és más a kormányprogram.
Progresszív adózás az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett, társaságiadó-emelés, szektorális különadók, magasabb minimálbérek és nyugdíjak – ezt ígéri a cseheknek Bohuslav Sobotka szociáldemokrata pártelnök, a pénteken kezdődő, és szombaton záruló előrehozott parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb kormányfőjelölt. A szociáldemokraták legutóbbi regnálása idején pénzügyminiszter, jogi végzettségű Sobotka elutasítja a csaknem két cikluson át kormányzó jobboldali koalíciónak a költségvetési hiány leszorítását célzó politikáját, és új irányt venne. A pártját két éve vezető, 41 éves politikus a konjunktúra ösztönzésében bízik, az állami beruházási programok beindításával állítaná növekedési pályára a recesszióval küszködő gazdaságot.
A megszorításokba belefáradt, a jobboldaltól a korrupciós botrányok miatt elfordult választóknak Sobotka épp azt ígéri, amit hallani akarnak. Szavainak hitelét az sem kérdőjelezi meg, hogy a Hospodarske noviny gazdasági napilap elemzője felidézte: 2002-ben Sobotka friss pénzügyminiszterként azt találta mondani, hogy más a kampány és más a tényleges gazdasági helyzet megkívánta felelős kormányzás. Népszerűségének az sem árt, hogy a brnói és ostravai autópálya mentén elhelyezett, állítólag külföldi megbízó által fizetett plakátokon gúnyolják. Bányászsisakban ábrázolják, amint azt mondja: „Tudom, mit kell tenni. Fiatal korom óta keményen dolgozom a parlamentben.” Az ironikus felirat arra utal, hogy Sobotka nem ismeri a valóságot, soha nem dolgozott, amióta az eszét tudja, politizál, 1989-től párttagként, majd 2006-tól képviselőként.
Ígéretekben jó
A szociáldemokraták kormányra kerülésük esetén a gazdagok terheit növelnék, a havi 100 ezer korona (1 korona = 11 forint) fölötti jövedelmekre 38 százalékot vetnének ki a jelenlegi 15 százalékos egykulcsos adóval szemben. A magasabb terhekből kijutna a közvélemény-kutatásokat hosszú ideje biztosan vezető ellenzéki párt szerint túl magas profitrátával dolgozó energiaszolgáltatóknak, a távközlési cégeknek és a bankoknak. Ők a két százalékponttal 20 százalékra emelni tervezett társasági nyereségadó helyett akár 30 százalékot is fizethetnének. A szocdemek az adóemelésekből és a reményeik szerint a tavalyi visszaesés után legalább 2 százalékos idei gazdasági növekedésből finanszíroznák a költségvetési hiány közel harmadára rúgó, 44 milliárd koronára becsült ígéreteiket. A minimálbért 2018-ig fokozatosan 8500 koronáról 12 ezerre emelnék, a gyógyszerek 15 százalékos áfáját csökkentenék, szociális, oktatási és egészségügyi célokra pedig a jobboldali kormányoknál sokkal többet áldoznának.
Ígérgetésben a fegyelmezett, újabban fiatalokkal bővülő szavazóbázissal rendelkező kommunisták tesznek csak túl rajtuk. „A néppel, a párttal” szlogennel futó kampányukban mindent megígérnek, nem törődve azzal, hogy a megvalósítás 92 milliárd koronába kerülne. A programjuk – leszámítva az euroszkeptikus és a NATO-ból való kilépést hangoztató külpolitikát – a szociáldemokratákéhoz igen közel áll. Az ellenzékben egymást igen megértő két baloldali párt kormányzati együttműködése sem kizárt. A szocdemek ezt akkor tartják elképzelhetőnek, ha egyedül nem szereznek többséget, aminek elég nagy a valószínűsége. A rendszerváltás óta eddig minden politikai erő által negligált kommunista pártra azonban nem koalíciós partnerként, hanem esetleges kisebbségi kormányuk külső támogatójaként számítanak.
Futnak még
Választhatják még a politikában tapasztalatlan, ám hatalmi ambícióban erős Andrej Babisnak, a második leggazdagabb, szlovák származású cseh vállalkozónak a két éve létrehozott pártját, az Elégedetlen Polgárok Akcióját, amelynek rövidítése, az ANO igent is jelent. Babis, aki legutóbb a két meghatározó napilapot magába foglaló médiacéget is megvette, pártjával üstökösként száguld, 12–14 százalék körüli eredményre számíthatnak. Programjuk egyvalamiről, a korrupció felszámolásáról, a politika megtisztításáról szól, és az elcsépelt lózung, úgy tűnik, ha egy pénzes kívülálló hangoztatja, jól eladható. Ezzel a jelszóval a legutóbbi választáson is bejutott már párt a parlamentbe. A jobboldali koalícióban helyet kapott Közügyek azonban egyes tagjainak korrupt ügyei, hatalmi rivalizálásai nyomán szétesett, a maradványaiból létrejött szerveződések pedig esélytelenek arra, hogy újból mandátumot szerezzenek.
A korrupcióba kapaszkodik a jobboldali kormány külügyminisztere, Karel Schwarzenberg pártja, a TOP 09 is, és megpróbál úgy tenni, mintha három évig részt sem vett volna a Polgári Demokrata Párt (ODS) vezette – Petr Necas pártelnök-kormányfő és kabinetfőnöke, Jana Nagyova korrupciós és lehallgatási botrányába belebukott – koalícióban. A januári elnökválasztáson is indult, a baloldali populista Milos Zemannal szemben kevéssel alulmaradt liberális-konzervatív Schwarzenberg pártja választási plakátjain a tettre kész, gonoszokkal leszámolni képes James Bond alteregójaként, 009-es ügynökként jelenik meg, „Köztársaságunk szolgálatában” szlogennel. A néhai Václav Havel liberális politikáját továbbvivő, 75 éves politikus taktikája bejött, sikerült elhatárolnia magát a polgári demokratáktól. A jobboldali szavazók mentsvárává előlépett TOP 09 biztos befutó.
A fiatalok körében idős kora ellenére rendkívül népszerű Schwarzenberg keményen támadja Zeman államfőt, azzal vádolja, hogy messze túllépi elnöki hatáskörét, ahelyett hogy a pártok fölött álló, semleges álláspontot képviselne. Zeman még csak nem is ügyel a látszatra. A nevével fémjelzett, részben a szociáldemokraták szakadárjaiból alakult Polgári Jogok Pártja–Zemanek (SPOZ) mellett kampányol, és nyíltan arra szólítja fel a választókat, hogy a SPOZ-ra adják voksukat. Úgy tűnik, az államfőségéből fakadó népszerűsége nem ragadt át a pártra, amelynek támogatottsága az 5 százalékos bejutási küszöb körül mozog. Pedig Zeman nem titkoltan abban bízik, hogy a SPOZ elegendő szavazatot szerez ahhoz, hogy egykori pártja, a szociáldemokraták koalíciós partnere legyen, és akkor komoly befolyása lehet a kormányra, amit Sobotka szívesen elkerülne.
A Necas-kormány bukása a politikai süllyesztő szélére sodorta a 2006 óta válságok sorát túlélő ODS-t. Pedig a kormány vesztét előidéző vádak a szakadár képviselők megvesztegetéséről nem bizonyosodtak be, a politikusokat szabadon engedték, és vádemelésre sem került sor. Necas kabinetfőnökének törvénytelen lehallgatási ügyében azonban még folyik a vizsgálat. A pártelnökségről is lemondani kényszerült politikus időközben elvált, a feleségét megfigyeltető szeretőjét, Nagyovát pedig nőül vette. A rendszerváltás utáni cseh politika meghatározó személyisége, Václav Klaus által 1991-ben létrehozott, sokáig a jobboldal vezető erejének számító ODS történetének legrosszabb eredményére számíthat, szegényes, erőtlen kampányának szlogenje is csak azt sulykolja: A jobboldalt választom.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
A Mercedes E-osztály és az A6-os Audi eladásai meg sem közelítik az 5-ös sorozatú BMW-jét.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
A házasságkötésen ott volt Bill Clinton is.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
Az SUV-k ma már annyira sokfélék, hogy az ellenük vagy mellettük szóló előítéletek aligha általános érvényűek. Adhatók viszont praktikus vásárlási tanácsok.
