Hites személyiség

Az egyszerű emberek pápája Szent Péter trónján – jellemezte az amerikai Time magazin a katolikus egyház fejét, akit a 2013-as Év Emberének választott. Ferenc pápa volt a leggyakrabban emlegetett név az idén az interneten egy globális felmérés szerint. Az angol nyelvű blogokra, közösségi oldalakra és majdnem háromszázezer hírportálra kiterjedő kutatás alapján az idén márciusban hivatalba lépett, 76 éves egyházfő az élbolyban olyan ismert személyiségeket előzött meg, mint Barack Obama amerikai elnök, Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség adatainak kiszivárogtatója, vagy Vilmos herceg felesége, Kate Middleton. A főpap népszerűsége egyrészt abból fakad, hogy közvetlen, szerény és a nép nyelvén szól, másrészt abból, hogy elindította a várt reformokat az egyház megújításában, a kúria átláthatóságában és a vatikáni bank megtisztításában.

Példa nélküli az a felmérés is, amelyet Ferenc kezdeményezett az egymilliárd katolikus hívő körében, akik ahhoz voltak szokva, hogy iránymutatást kapjanak, ahhoz nem, hogy megválaszolandó kérdéseket is. A püspökök feladatul kapták, hogy december 20-áig a lehető legszélesebb körben tudakolják meg, mi a hívek véleménye 39 kérdésben. Köztük olyan kényes témákban, mint a fogamzásgátlás, az egyneműek házassága, a házasságon kívüli szex, az áldozás megvonása az elváltaktól, az eutanázia. Mindez nem azt jelenti, hogy az egyház engedne a fentieket tiltó dogmákból, de Ferenc – és a közvélemény-kutatás is ezt jelzi – a hangsúlyt nem a „tévelygők” bírálatára, hanem a megértésükre helyezné. Hiszen a papság előtt sem lehet titok, mi lesz a felmérés eredménye. Egyházi források szerint a heti rendszerességgel templomba járók (hithűek) harmada nem fogadja el a mai katolikus tanításokat, és alig 5 százalék – a 30 év alattiaknál 2 százalék – azok aránya, akik minden dogmát betartanak.

A pápa célja, hogy enyhüljön a konfliktus az egyház értékei és tagjainak életvitele között. A püspökök jövő szeptemberben értékelik a válaszokat, hogy 2015-re új iránymutatást adjanak ki a családról. A felméréshez mellékelt dokumentum például nem tartja szerencsésnek, hogy az elváltak gyermekei soha nem láthatják, ahogy szüleik áldást vagy szentséget kapnak, hiszen a válás házasságtörésnek számít. Míg az egyház „rendellenességnek” nevezi a homoszexualitást, Ferenc azt mondja, nem érzi magát abban a helyzetben, hogy megítélje a saját neműekhez vonzódó embereket. Vatikáni megfigyelők szerint arról is szó van, hogy a katolikus egyháznak döntenie kell: vagy ragaszkodik a „bűnösök” ostorozásához, és akkor a legnagyobb keresztény közösség lassanként kis szektává töpörödik, vagy korszerűsíti tanítását, Jézusra összpontosít, és közös nevezőt talál a nyájával.

Úgy tűnik, az argentin pápa – aki 1300 év után az első nem európai katolikus egyházfő – komolyan is gondolja az egyház tevékenységének átértékelését, Jézus tanításainak hangsúlyozását. A múlt hónapban kiadott 84 oldalas, az Evangélium öröme címet viselő apostoli buzdításban „új zsarnokságnak” nevezte a kapitalizmust, és sürgette a világ vezetőit, hogy harcoljanak a szegénység, a növekvő egyenlőtlenség ellen. De konzervatív bírálóinak egy múlt vasárnapi interjújában azt üzente, szó sincs arról, hogy marxista lenne. A globális gazdasági és pénzügyi rendszer korábbi bírálatainál továbblépve támadta a pénz bálványozását, és szinte könyörgött a politikusoknak, hogy minden polgárnak garantálják „a méltó munkát, oktatást és egészségügyi ellátást”. „Hogy lehet az – tette fel a kérdést –, hogy egy idős hajléktalan fagyhalála nem hír, miközben az igen, ha a tőzsde veszít két százalékot.”

A kapitalizmus bírálata, a szegények és elesettek felkarolása korábbi pápák napirendjén is szerepelt, de Ferenc – elődje, a februárban lemondott XVI. Benedek akadémikus írásaival ellentétben – egyszerűen és érthetően fogalmaz. Legfőbb missziója a „Jézus Krisztusban megtestesült Isten üdvözítő szeretetének szépsége, annak dicsérete”. Szavait példamutatással, képileg is erős gesztusokkal, nyilvános szereplésekkel támasztja alá. Nem aranyból, hanem acélból készült keresztet hord, a díszes Apostoli Palota helyett a Szent Márta vendégház puritánul berendezett lakásában él, és Ford Focus típusú autóval közlekedik.

Bár az abortusz megengedéséről, a cölibátus megszüntetéséről és a nők pappá szenteléséről sincs szó, szerinte a nőknek nagyobb szerepet kellene játszaniuk az egyház vezetésében. Figyelmeztetett a „bezártan és önmagáért élő egyház teológiai önimádata és világiassága” veszélyére, és biztatta a papokat, hogy menjenek a hívek közé. A zsidókkal és a muszlimokkal együttműködést, és szoros kapcsolatot sürgetett más keresztény, így az ortodox egyházakkal, amelyektől Róma tanulhatna, például a decentralizált vezetést.

A megújulás nyilvánvalóan nem mehet végbe a vatikáni adminisztráció reformja nélkül. Ferenc nem sokkal a hivatalba lépése után nyolc bíborosból álló tanácsadó testületet nevezett ki, amelynek feladata a kúria munkájának átláthatóvá és hatékonyabbá tétele. A máris pápai G8-nak nevezett testület és Ferenc a kúria teljes átszervezését ígéri. Már a tanács létrehozása is példátlan, mert kikerüli a Vatikán korrupciós botrányokkal és rivalizálásokkal sújtott hierarchiáját. A közel háromezer papi és laikus funkcionáriust foglalkoztató adminisztráció éléről októberben távozott a korábbi megtisztulási kísérletek gátolásával vádolt Tarcisio Bertone bíboros. A reformok irányát ismerő források szerint egyszerűsítenék és csökkentenék a vatikáni bürokráciát. Javítanának a Vatikán és a püspökségek kapcsolatán, nagyobb önállóságot adva az egyházkerületeknek.

Egy vatikáni bíboros átlagosan havi 3 ezer euró apanázst kap a német Der Spiegel magazin szerint, ami nem elég a társadalmi reprezentációra, a drága életvitelre, műkincsekkel telerakott lakásokra – olyan hívságokra, amelyeknek számos pap nem tud ellenállni. Ezért nem meglepő, hogy szimbiózis alakult ki a kúria bizonyos részlegei és a különféle országok felsőbb osztályai között. Pénzért, adományért cserébe a papok politikai és üzleti segítséget nyújtanak, egyesek korrumpálását pedig csak elősegíti, ha a titkolnivalók között szerepel a homoszexualitás, esetleg a pedofília. Ferenc egyébként elismerte, hogy vannak meleg papok, azt azonban nem, hogy érdekvédelmi közösségként lobbit alkotnának.

A pápa nem kímélte a Vallási Munkák Intézetét, ismertebb nevén a vatikáni bankot sem, amelynek pénzügyi visszaélései, pénzmosási ügyei, kapcsolatai a maffiával sötét foltokat ejtettek az egyházon. Az 5–7 milliárd eurós mérlegfőösszegű pénzintézet elutasított minden olasz rendőrségi vizsgálati kezdeményezést, Ferenc azonban júniusban bizottságot hozott létre a bank megreformálására, eltávolította az igazgatót és helyettesét, és megbízta az amerikai Promontory tanácsadó céget, hogy világítsa át az intézményt.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a 19 ezer ügyfél jó része nem is lett volna jogosult számlát nyitni, gyakoriak a feltehetően pénzmosási műveletek, illetve kísérletek. Nem csak egyének lehetnek gyanúsak, több ország – például Irán, Irak, Indonézia – vatikáni nagykövetsége is illegális módon használhatta a számlákat. Vatikáni bennfentesek szerint korai még a pápa reformjainak mélységét és sikerét megítélni, és azt sem tudni, hogy a Szentszék hierarchiájában sokak érdekét súlyosan érintő változásokat mennyire gáncsolják majd el. De úgy vélik, Ferenc pápa oly elánnal szállt szembe a problémákkal, amilyenhez elődjeinek sosem volt elegendő akaratuk vagy merszük.

KERESZTES IMRE