Kína öregedésének tendenciája jó ideje nem titok sem a demográfusok, sem a kormányzat számára, de az üteme láthatólag próbára teszi az illetékeseket. Alig négy évvel korábban az ENSZ adatai még azt mutatták, hogy a teljes népességnek a 12 százaléka 60 év feletti. A kínai társadalomtudományi akadémia 2010-es tanulmánya szerint az időskorúak arányát tekintve Kína 2030-ra lehagyja Japánt, ahol az idősek aránya 30 százalék körül van, vagyis Kína húsz éven belül "a világ legidősebb társadalma" lesz.
Tou Jü-pej, a polgári ügyek minisztériumának helyettes tárcavezetője e heti sajtótájékoztatóján arra panaszkodott, hogy az idősellátó hálózat kiépítése nehézkesen halad, dacára annak, hogy jelentős összegeket, 17,4 milliárd jüant (652,5 milliárd forint) különítettek el a szegénységben vidéken élő csaknem 54 millió öreg, gyerek és fogyatékkal élő helyzetének javítására.
Egy csak segélyezést lebonyolító rendszer kialakítása folyamatban van az országban, és 14 tartományban már "feltöltötték a kasszát". Annak érdekében, hogy a segélyek, támogatások ténylegesen a rászorulókhoz kerüljenek, és megelőzzék a visszaéléseket, csalásokat, az igénylők anyagi helyzetét rögzítő rendszert alakítanak ki a városok 70 százalékában. 2015-re az egész országban lesz ilyen.
A idősek jogainak és érdekeinek védelméről szóló 16 éves törvény módosítása tavaly júliustól vált hatályossá. A törvényhozás akkor hangsúlyozta, hogy ez a kínai kormány stratégiai felkészülését fejezi ki az idősek számának gyors növekedése okozta helyzetre. Előírták benne például a családtagok látogatási kötelezettségét, ösztönözték a gyerekek és a szülök egymáshoz közel lakását, s arra is kitértek, hogy az e célt szolgáló költözést az önkormányzatok segítsék.
A jogalkotók kötelezték a megyei szintű kormányzatokat arra, hogy végezzenek kutatást, mérjék fel a közigazgatási területükön élő öregek számát, és annak megfelelően építsenek nekik új, kényelmes otthonokat, ahol - ha magukra maradnak - élhetnek és ellátást kaphatnak.
