A Krím félsziget elfoglalása az európai biztonsági rendszernek az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát jelenti - vélekedett a Vedomosztyi című orosz napilapban kedden megjelent írás szerzője.

Kirill Rogov szerint az Ukrajnához tartozó terület megszállása (amelyről minden hírt megtalál ezen a linken) a Szovjetunió szétesése pillanatában rögzített határok elismerését és a Budapesten 1994-ben kötött egyezményt ássa alá. "Ilyen értelemben az annektálás egyben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött rendszerre mért csapás. Az atomhatalmak nem képesek többé garantálni azon országok biztonságát, amelyek lemondtak az atomfegyverekről" - vélte Rogov. Hozzátette, hogy ez még akkor sem változik, ha a Krím félszigetre korlátozódik a szembenállás, mert visszatér a hidegháborús helyzet, és a világban felerősödik a fegyverkezési verseny. Ebből következően a szerző szerint a Krím félsziget elfoglalása az európai biztonsági rendszernek az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát jelenti. 

Az 1994-es budapesti memorandum aláírói - Moszkva, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi egysége és függetlensége elleni erő alkalmazásától. Cserébe Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről. Rogov arra is utal, hogy a Krím elfoglalása előtt a félsziget lakói nem voltak veszélyben. Szerinte ezért hasonlíthatják össze egyes elemzők Moszkva lépéseit a Szudétavidéknek a Harmadik Birodalom általi 1939-as bekebelezéséhez. 

Az orosz külpolitikai szakíró arra utalt, hogy a múlt szombaton Andrej Zubov orosz történészprofesszor, az Oroszország történelme a XX. században című sorozat felelős szerkesztője tollából is megjelent írás a krími katonai beavatkozás ellen. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IMO) professzora az anschlusshoz hasonlította a Krím szerinte elképzelhető annektálását. A történészt azóta elbocsátották a tekintélyes egyetemről, mint erről a lenta.ru orosz hírportál beszámolt. 

Kirill Rogov a Vedomosztyiban kifejtette, hogy Putyin szokás szerint "emeli a téteket" a Nyugattal való "kiterjedt szembenállás" során. A külpolitikai szakíró szerint az orosz államfő számára ez a konfliktus eszköz a hazai, belpolitikai konszolidációhoz a romló orosz gazdasági helyzetben, a "vágtázó korrupció", politikai egyenlőtlenség és az elit erjedése közepette.

Az orosz cikkíró úgy látja, hogy "a  Krím félsziget Oroszországhoz csatolása megerősítené a politikai hatalmat, és egy nyugatellenes, hazafias, konzervatív többség létrehozását segítené elő Oroszországban. Igazolná az orosz társadalomban a politikai-társadalmi élet rendőri, "újtotalitárius" ellenőrzését és az elit feletti ellenőrzés jelentős megszigorítását".