Elfogadta a Krím új alkotmányát pénteken az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje. A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása.
Elfogadta a Krím új alkotmányát pénteken az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje. A Kijev által korábban feloszlatott, így ukrán részről törvénytelennek minősített helyi - 100 tagú - törvényhozás 87 képviselője támogatta szavazatával az alaptörvényt.
A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása. Leszögezi, hogy a terület - amelyet annektált Oroszország - "demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak". Szerepel benne továbbá az, hogy "a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások". Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen. A dokumentum három államnyelvet ismer el a Krímben: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt.
Refat Csubarov, a krími tatárok döntéshozó és végrehajtó szerve, a medzslisz vezetője a szavazás előtt kijelentette, hogy népe számára elfogadhatatlan ez a dokumentum. Kifogásolta, hogy az alkotmányban egyetlen olyan pont sincs, amely szavatolná a krími tatároknak, mint a félsziget őslakosainak megmaradását és fejlődését. A politikus kifogásolta hogy az alkotmány tervezetét nem bocsátották társadalmi vitára. Elfogadását korainak nevezte, rámutatva arra, hogy az alkotmánybizottság mindössze két ülésen foglalkozott az előterjesztéssel.
Március 16-án az oroszbarát krími vezetés kezdeményezésére tartott népszavazáson a szervezőbizottság adatai szerint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalék támogatta a félsziget Oroszországhoz csatlakozását. A ukrán törvényeknek ellentmondva megtartott népszavazás eredményét sem a kijevi vezetés, sem a krími tatárok vezetői nem tartják legitimnek, különösen az irreálisan magas részvételi arányt kérdőjelezik meg. ű
A Krími Autonóm Köztársaságban tartott legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 58 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek, 24 százalékuk ukránnak és 12 százalék krími tatárnak. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát.
Látszólag barátságos egyeztetés folyt Bukarestben a magyar és a román kormányfő között, a színfalak mögött azonban sokan a moszkvai befolyásolás erősödéstől és a magyar kormány ukránellenes kampányától tartanak.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Az amerikai elnök szerint a tervezettnél sokkal drágább lesz a jegybank szerepét betöltő intézmény székházának felújítása, Jerome Powell viszont emlékeztette: nem jók a számításai.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
