Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy bizalmi szavazást kezdeményez kormányával szemben a parlamentben a lehallgatási botrány miatt.
"Felszólalásom befejeztével azonnal indítványozom a parlament elnökének, hogy amilyen hamar csak lehet, rendeljen el bizalmi szavazást. Holnap Brüsszelbe utazom, és biztosnak kell lennem abban, hogy a parlamenti képviselők többsége támogat, tovább dolgozhatom a parlamentben és a kormányban... Felhatalmazás nélkül... nem leszek hatékony, a kormány nem lesz szilárd és állhatatos a lehallgatási ügy tisztázásában és az állam érdekeinek érvényesítésében" - mondta Tusk a szejmben, a lengyel parlament alsóházában.
A bizalmi szavazás a szejm elnöke, Ewa Kopacz szerint legkorábban szerda este kilenc órakor történhet meg.
Tusk Polgári Platform (PO) pártjának és a vele kormánykoalícióban lévő Lengyel Parasztpártnak elegendő helye van a parlamentben, hogy megfelelő támogatás esetén a koalíció hatalmon maradhasson. Más lenne azonban a helyzet, ha Lengyelországban most rendeznék a parlamenti választást. A TNS Polska közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a választást 31 százalékos eredménnyel az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) nyerné meg, míg a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 24 százalékkal a második helyre szorulna.
A PO koalíciós társa, a Lengyel Parasztpárt (PSL) éppen csak elérné a bejutási küszöböt (5 százalék), vagyis a két párt együtt is alulmaradna a PiS-szel szemben. Nagyon jó eredményt (10 százalék) érne el a parlamenten kívüli radikális jobboldali, populista Új Jobboldali Kongresszus (KNP), míg az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) csupán 8 százalékra számíthatna. A többi párt nem érné el a választási küszöböt. A felmérés szerint a lengyelek 51 százaléka a 2015 őszén esedékes parlamenti választások előre hozatalában látná a belpolitikai válság megoldását, míg 36 százalékuk ellenzi ezt, 13 százalékuk pedig nem tud véleményt formálni a kérdésben. E közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor nem jelentenek meglepetést, mivel Kaczynski pártja a múlt évben hónapokon keresztül vezetett a felmérésekben. Az idei európai parlamenti választásokon az ukrajnai válságban képviselt lengyel magatartás "mentette meg" a kormánypártot, de ez a helyzet nem ismétlődik meg, és az őszi helyhatósági választások nyertese minden bizonnyal a PiS lesz.
A kormánykoalícióval több okból elégedetlen választók (nyugdíjkorhatár felemelése, magánnyugdíj-pénztárak korlátozása, egészségügy helyzete, korrupciós ügyek, magas munkanélküliség) pártpreferenciáit tehát a lehallgatási botrány alapvetően nem változtatta meg, viszont nőtt az egész politikai osztállyal és parlamenti pártokkal szembeni elégedetlenség, amelyet a populista, EU-ellenes KNP sikere jelez. A belpolitikai válságnak is ez a Janusz Korwin-Mikke veterán politikus által vezetett párt a fő nyertese.
A lehallgatási botrány a jelek szerint sokkolta a lengyel közvéleményt; a lehallgatott vezető politikusok vulgáris nyelvezete, stílusa, cinizmusa, egész magatartása megdöbbentette a társadalmat. Ha a PO-nak nem sikerül gyorsan felgöngyölíteni az ügyet és kideríteni az elkövetők kilétét, a párt egészen bizonyosan elveszíti ez előre hozott választást - már ha erre sor kerül.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.