A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Ihsanoglu korábban az 57 iszlám államot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) főtitkára volt kilenc éven át, erről a pozícióról tavaly decemberben lemondott. Most a világinak tartott Köztársasági Néppárt (CHP) és a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közös jelöltjeként indul a török államfői tisztért, amelyért várhatóan a jelenlegi török miniszterelnökkel, Recep Tayyip Erdogannal is meg kell majd mérkőznie, aki nem csinált titkot abból, hogy szívesen lenne elnök. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a tervek szerint kedden fogja bejelenteni, kit jelöl az elnöki posztra.
A két párt vasárnap nyújtotta be a közös jelöltállításról szóló hivatalos dokumentumokat a török parlament elnökével, Cemil Cicekkel folytatott találkozón, ezzel Ihsanoglu lett az elnökválasztás első hivatalos jelöltje.
Elemzők szerint a 70 éves mérsékelt politikus megválasztására nem túl nagy az esély, személye ugyanis meglehetősen ismeretlen a lakosság körében. Egy nemrégiben készített közvélemény-kutatás adatai szerint Erdogan mintegy 20 százalékponttal vezet legfőbb vetélytársai előtt.
A 77 milliós lakosú Törökországban augusztusban fognak először közvetlen módon államfőt választani.
A Köztársasági Néppártot a modern Törökország atyja, Mustafa Kemal Atatürk alapította. Az, hogy az ideológiailag világinak minősített párt muszlim világnézetű jelöltre adta áldását, jól mutatja, hogy igencsak megerősödött a vallásos konzervativizmus az utóbbi években Törökországban. A Kairóban született Ihsanoglu mindazonáltal az OIC első olyan főtitkára volt, aki találkozott a keresztény egyház fejével, és szót emelt utána azért, hogy egyes muszlim országokban szélesítsék a vallási kisebbségek jogait.
