Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, "a FIFA elgondolkodhatna, hogy Oroszország valóban alkalmas-e egy vb megrendezésére" – mondta Michael Fuchs, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség parlamenti frakciójának helyettes vezetője a Handelsblatt című üzleti lap online kiadásában szerdán megjelent összeállításban. Szerinte a vb-pályázat megismétlése sokkal hatékonyabb büntetőintézkedés lenne, mint az eddiginél keményebb gazdasági szankciók bevezetése.
Fuchs szerint a 2018-as vb-t Oroszország helyett Németország, Franciaország és Olaszország közösen "gond nélkül" megrendezhetné. "Van elég világbajnoki mérkőzésre alkalmas stadionunk" – mondta a politikus.
Több konzervatív politikus egyetért a felvetéssel. A FIFA-nak "egyértelművé kell tennie, hogy a nemzetközi jog előírásainak betartása a vb-rendezés alapvető feltétele" – jelentette ki például Frank Steffel CDU-s képviselő. Erika Steinbach, a konzervatívok emberi jogi ügyekkel foglalkozó politikusa pedig azt emelte ki, hogy amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem változtat külpolitikáján és "lábbal tiporja az emberi jogokat", addig nem szabad világversenyeket rendezni Oroszországban.
Ellenzéki képviselők szerint is meg kell fontolni a FIFA-döntés felülvizsgálatát. A labdarúgó világbajnoksággal Putyin "színpadot kapna propagandaműsorának előadásához" – mondta Dieter Janacek, a Zöldek parlamenti képviselője.
Ugyanakkor a konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter szerint korai még a 2018-as vb-ről vitatkozni. "A következő torna előtt négy évvel nem különösebben okos lépés vitát kezdeni a vb-ről" – mondta Gabriel.
A németek többsége támogatja, hogy újabb gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszország ellen. A YouGov közvélemény-kutató intézet szerint a lakosság 53 százaléka egyetért azzal, hogy Németországnak és más nyugati államoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük, és csak 26 százalék ellenzi ezt.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint viszont nincs sok értelme a szankciók bővítésének. Nem a gazdasági büntetőintézkedés a megfelelő eszköz az ukrajnai politikai konfliktus rendezéséhez – mondta Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője egy szerdai lapinterjúban. Kiemelte, hogy 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól, és az eddigi szankciók is ártottak, hatásukra az év egészében 4 milliárd euróval csökkenhet az Oroszországba irányuló export 2013-hoz képest.
