Dzsungeltánc

Aggódó szülők indultak a minap elrabolt lányaik keresésére a nigériai Borno szövetségi államban, vállalva a kockázatot, hogy nem térnek vissza élve. Az ország északkeleti szegletében lévő Borno a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet hátországa, és ennek a fegyveres mozgalomnak a tagjai vitték magukkal a 15–18 éves lányokat jó két hete. A hatóságokra és a hadseregre aligha lehet számítani, a rendfenntartók tehetetlennek tűnnek. Még az információk is ellentmondásosak: a hivatalos adatok szerint 129 lányt vittek el, a szülők szerint 230-at. A hadsereg azt állította, hogy egy mentőakció keretében sokakat kiszabadított, de Borno oktatási illetékese arról számolt be, hogy húszan megszöktek, nem pedig kiszabadították őket.

Az emberrablási akció sokkolta 175 millió lakosával Afrika legnépesebb országát, hiszen ez is bizonyította, hogy a májusban lejáró, egy éve érvényben lévő szükségállapot bevezetése hasztalan volt. Ráadásul a lányrablás a Boko Haram egyre gyakoribb szokása, a foglyokat szexuális és egyéb szolgáltatásokra kényszerítik, ami az Úr Ellenállási Hadserege nevű, ugandai fundamentalista keresztény mozgalom módszerére emlékeztet. Egyre gyakoribbak a gyilkosságok és merényletek, a lányok elfogásának napján például a Bornótól messze lévő fővárosban, Abujában egy robbantásban 75-en vesztették életüket. Csak az idén több mint ezerötszázan haltak meg a szervezet erőszakos akcióiban.

A Boko Haram – amely hausza nyelven azt jelenti, a nyugati oktatás bűn – a nevéhez híven iskolákat, templomokat és mecseteket is támad, ugyanis azokat a muszlimokat is ellenségnek tekinti, akik nem támogatják a saría, az iszlám szigorú törvénykezésének bevezetését. A mozgalom radikalizmusa néhány évre tekint vissza. A Mohamed Juszuf karizmatikus vallási vezető által 2002-ben Borno székhelyén, Maiduguriban alapított csoport iszlamista államot hirdetett ugyan az északon főként muszlimok, délen pedig elsősorban keresztények által lakott Nigériában, de kezdetben nem erőszak útján. A keresztény–muszlim összecsapások és a rendőrség egyre brutálisabb fellépése azonban kezdte elidegeníteni a mozgalom tagjait, akik 2009-ben kerek perec elutasították a motorosokat bukósisak hordására kötelező törvényt.

Mivel a városok zsúfoltsága miatt sokan motorral közlekednek, valóságos tiltakozási hullám indult a jogszabály ellen, sokan pedig szárított tökhéjat húztak a fejükre. A kemény hatósági fellépés lázadássá fajult Bauchi államban, majd továbbterjedt Kano, Yobe és Borno felé is. A hadsereg leverte a rebelliót, több mint nyolcszázan meghaltak, a Boko Haram vezetőjét, Juszufot pedig – a televízió által is közvetítve – kivégezték. Emberjogi aktivisták szerint a mozgalom több más vezetőjével is végeztek, és egyikük sem kapott igazságos tárgyalást.

A 2009-es incidens után a szervezet élére választott Abubakar Shekau alatt a Boko Haram kérlelhetetlenül erőszakossá vált. Shekau – akinek a fejére az USA 7 millió dollár vérdíjat tűzött ki – mestere az álcázásnak, és csak néhány bizalmasával érintkezik, rajtuk keresztül irányítja a követőit, akiket pedig a szövetségi állam és a helyi kormányzatok mérhetetlen korrupciója és hozzá nem értése hajt az iszlamisták karjaiba. Még a muszlim többségű államokban bevezetett saríabíróságokat is visszaélésekkel vádolják, a rendőrség jogtalanul bánik az őrizetesekkel, gyakran megesik, hogy valaki a börtönben hal meg.

A muszlimok elégedetlenségét csak fokozza, hogy míg délen a lakosság 27, addig északon a 72 százaléka él szegénységben, azaz napi egy dollár körüli összegből. A kedélyeket tovább borzolhatja, hogy a nigériai statisztikai hivatal 1990 óta most először alakította át a GDP kiszámítását, gyakorlatilag megduplázva az ország bruttó hazai termékét. Az 509 milliárd dollárt meghaladó GDP így magasabb lett, mint a dél-afrikai, vagyis Nigéria vált a kontinens legnagyobb gazdaságává. De ez a dicsőség az ország létminimum környékén élő jó kétharmadának vajmi keveset jelent.

Az olajexportáló Nigéria jövője szempontjából is régóta esedékes új GDP-kalkuláció számos kérdést vet fel. A világ húsz vezető gazdasági hatalmának csoportjában (G20) a kontinenst Dél-Afrika képviseli, és a két ország között éleződhet a verseny a külföldi működő tőkéért. Dél-Afrikát sztrájkok bénítják, magas költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány sújtja. Nigériában viszont megbízhatatlanok a telefonhálózatok, az internet gyenge, az utak járhatatlanok, a kikötők, repterek elavultak, és általában csak napi 4 órán át van áram. A hatalmas fogyasztói piaca miatt Nigériába áramló tőke és a befektetők számára a legnagyobb veszélyt mégis csak a Boko Haram jelenti.

Biztonsági szakértők szerint a szervezet katonai eszközökkel legyőzhetetlen, ráadásul az eddig főként Nigériára összpontosító Boko Haram kezd regionális veszélyforrássá válni. Tavaly Shekau nyilatkozatot adott ki, amelyben az USA-t és Európát is támadásokkal fenyegette meg. A szomszédos Nigerben pedig már tapasztalják a nigériai erőszak hatásait. Eddig 40 ezer menekült lépte át a határt, és Niger délkeleti részét a Boko Haram nem pusztán menedéknek, hanem célterületnek tekinti. Egyre több az emberrablás és a nigeri katonák elleni rajtaütés. Sőt a Boko Haram Kamerun északi részében is megjelent.

Egyelőre nem világos, hogy a szervezet az ideológiáját is megpróbálja-e terjeszteni a térségben. Mindenesetre évek óta kapcsolatban áll a Szaharán keresztül az al-Káida észak-afrikai szárnyával, és fegyvereseit Maliba, Algériába küldi kiképzésre. A pilóta nélküli francia és amerikai felderítő gépek a hírek szerint egyelőre inkább a Niger északi részén lévő iszlamista csoportokat tartják megfigyelés alatt – főként a francia Areva cég ottani, az országot a világ negyedik legnagyobb urániumkitermelőjévé tevő bányaérdekeltségei miatt –, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy az USA által tavaly terrorszervezetté nyilvánított Boko Haram komolyabb nemzetközi akció révén mikor kap nagyobb figyelmet.

KERESZTES IMRE