Bosznia-Hercegovinában tavaly október 12-én tartottak általános választást, de négy hónapig tartó egyeztetések után csak vasárnap jutottak dúlőre a győztes pártok a szövetségi kormány összetételéről. Eszerint Denis Zvizdic miniszterelnök kormányában a kulcsfontosságú tárcák közül a külügyminisztériumot, illetve a külkereskedelem és gazdasági kapcsolatok minisztériumát szerb, a pénzügyminisztériumot, a védelmi és az igazságügyi tárcát horvát, a polgári, illetve emberi jogi és menekültügyi tárcát pedig bosnyák politikus vezeti majd.

A szövetségi parlament nemrég hagyta jóvá az 51 éves építészmérnök, Denis Zvizdic jelölését a miniszterelnöki posztra – ő a legnagyobb boszniai muszlim párt, a Demokratikus Akciópárt politikusa.

A megállapodást a miniszteri tisztségek elosztásáról az ország bonyolult politikai rendszere, illetve az ebből fakadó politikai játszmák hátráltatták ezúttal is. A 2010-es választás után 16 hónapig tartott az alkudozás. Az azóta eltelt időszakban a túlburjánzott állami adminisztrációban dúló ellentétek miatt szinte egyetlen törvényt sem sikerült elfogadtatni, nem valósították meg sem az ígért reformokat, sem az európai integrációs folyamathoz szükséges lépéseket.

A bosnyák-horvát föderációban még tárgyalnak az entitás kormányának felállításáról, de a boszniai Szerb Köztársaság kabinetje már megalakult.

A boszniai háborút lezáró daytoni szerződés értelmében 1995-ben az országot két részre, úgynevezett entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta bosnyák-horvát föderációra és a többségében szerbek lakta Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további, egymástól elkülönülő közigazgatási egységekből, kantonokból áll. A szövetségi kormányon és törvényhozáson kívül a két entitásnak is külön kabinetje és parlamentje van.