szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Vlagyimir Putyin nem állít kevesebbet, mint hogy egy közvélemény-kutatás eredményére alapozva döntött úgy, hogy az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet egyszerűen elfoglalják.

Közvélemény-kutatás előzte meg a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását – jelentette ki Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 televízióban közölt interjúrészletben, amelyet a BBC orosz nyelvű portálja ismertetett kedden.

Az orosz állami televízió hétfőn késő este sugározta az államfővel készült beszélgetés újabb részletét, amely a Krím – A hazatérés című dokumentumfilmből való. Vasárnap ugyancsak késő este vetítették a félsziget Oroszországhoz csatolásának 1. évfordulójára szánt film első előzetesét. Ebben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot egy éve a Krím-félsziget Ukrajnától való elszakítására.

Facebook / Orbán Viktor

A hétfői interjúrészletben Putyin azt mondta, hogy szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a Krím egyesítését Oroszországgal, a szocsi téli olimpia lezárását megelőzően, február 23-ra virradó éjjel. "Minden kollégámnak azt mondtam, a helyzet úgy alakult Ukrajnában, hogy kénytelenek vagyunk megkezdeni a Krímnek Oroszország kötelékébe való visszatérésével kapcsolatos munkát, mert nem hagyhatjuk sorsára ezt a területet és az ott élő embereket, hogy eltiporják őket a nacionalisták."

Az orosz államfő közlése szerint egy "zárt közvélemény-kutatás, készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével", és ez azt mutatta, hogy az újraegyesítést a lakosság 75 százaléka akarta. A BBC orosz nyelvű hírportálja megjegyezte, hogy egyelőre nem világos, milyen közvélemény-kutatásról van szó, de az sem, hogy az mikor készült és ki által.

"Számomra nyilvánvalóvá vált, ha hozzáfogunk ehhez (az elcsatoláshoz), akkor azoknak a szintje és száma, akik akarnák, hogy ez a történelmi esemény megtörténjen, sokkal magasabb lesz" – magyarázta az orosz államfő a Rosszija 1 riporterének. "Az volt a végső cél, hogy lehetőséget adjunk az embereknek, hogy kifejezzék véleményüket arról, hogyan akarnak tovább élni (...) Elgondolkodtam magamban, ha az emberek annyira akarják, akkor legyen úgy" – emlékezett vissza Putyin a tavalyi eseményekre.

2014. február 22-én – miután a Kijevben több hónapon át tartó Nyugat-barát tüntetések véres összecsapásokba torkolltak – az ukrán parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, aki elszökött a fővárosból, és Kijevben hatalomváltás zajlott le.

Négy nappal később azonosító jelzéseket nem viselő, állig felfegyverzett kommandósok szállták meg a krími törvényhozást, és a rendkívüli ülésre összehívott képviselők megszavazták, hogy a lakosság népszavazáson döntsön az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának is helyet adó félsziget hovatartozásáról.

Másnap, február 28-án Ukrajna már orosz "invázióról" beszélt, és arról, hogy kétezer orosz fegyveres érkezett a Krímbe, akik ellenőrzésük alá vonják a félsziget stratégiai létesítményeit.

A népszavazást tavaly március 16-án rendezték a Krím-félszigeten orosz fegyveresek felügyelete alatt, amit Putyin is elismert néhány héttel később. A hivatalos adatok szerint a szavazók majdnem 100 százaléka voksolt igennel a terület Oroszországhoz csatlakozására.

Március 21-re Oroszország hivatalosan is elcsatolta a félszigetet. Ezt a lépést sem Kijev, sem a nyugati hatalmak nem ismerték el. A Rosszija 1 állami televízió munkatársai 8 hónapon át különböző helyszíneken forgatták a Krím elcsatolásának első évfordulójára időzített dokumentumfilmet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!