A 45 éves Tm Farron elődje, Nick Clegg volt miniszterelnök-helyettes a május 7-i nagy-britanniai parlamenti választások másnapján lemondott, miután pártja az újkori brit politikatörténet legsúlyosabb választási katasztrófáját szenvedte el, elveszítve alsóházi képviselői helyeinek 85 százalékát és korábbi választóinak kétharmadát.

Farron tíz éve a Liberális Demokraták alsóházi képviselője, és tavaly decemberig négy éven át a párt elnöke volt. A brit pártpolitikai berendezkedésben ez a jórészt adminisztratív jellegű pozíció nem azonos azzal a tisztséggel, amelyre Farront most megválasztották: a politikus csütörtöktől a Liberális Demokraták vezetőjeként a párt alsóházi frakciójának irányítója, és e minőségében a liberálisok miniszterelnök-jelöltje is.

A Liberális Demokraták az előző, 2010-es választások után kormányra kerültek a Konzervatív Párttal koalícióban, Nick Clegg vezetésével, miután a konzervatívok nem szereztek abszolút többséget az alsóházban. Clegg a konzervatív-liberális kormánykoalícióban - amely a Konzervatív Párt váratlan fölénnyel aratott idei választási győzelméig és az új, immár egypárti tory kormány megalakulásáig volt hatalmon - a miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be.

A Liberális Demokraták támogatottságát azonban a koalíciós kormányzás felőrölte, és a párt a májusi választásokon mindössze nyolc mandátumot szerzett a 650 fős alsóházban, negyvennyolccal kevesebbet addigi frakciójának létszámánál.

Clegg - aki megőrizte képviselői mandátumát - e példátlan vereség után jelentette be távozását a párt éléről, és a szinte azonnal megindult utódválasztási versenyből a csütörtökön kihirdetett eredmény alapján Tim Farron került ki győztesen, a párttagok leadott voksainak 56,5 százalékát megszerezve.

Ellenfele az 57 esztendős Norman Lamb volt, aki az előző kormányban szociális ügyekkel foglalkozó államtitkári tisztséget töltött be, jelenleg pedig a Liberális Demokraták gazdasági kérdésekben illetékes szóvivője.

Tim Farron, a liberálisok új vezetője népszerű a párton belül és szavazók körében is, nem utolsósorban azért, mert annak idején az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen szavazott az alsóházban, dacolva a párt hivatalos álláspontjával.

Nick Clegg a 2010-es parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem szavazzák meg a felsőoktatási tandíj felső határának emelését, amelynek terve szerepelt a Konzervatív Párt programjában. A Liberális Demokraták azonban később - immár a koalíciós kormány tagjaként - hivatalosan mégis támogatták a tandíjhatár felemelését, és egybehangzó elemzések szerint ez pálfordulás volt az egyik fő oka a párt megsemmisítő idei választási vereségének.