A csütörtökön nyilvánosságra került elképzelés szerint a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének lakói - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai - munkavállalási vízumot kaphatnak, ha igazolják, hogy rendelkeznek németországi munkaszerződéssel, amelynek révén a minimálbért meghaladó - havi bruttó 1460 eurónál több - jövedelemre tesznek szert.

Az új típusú vízum bevezetéséről intézkedhet a szövetségi munkaügyi hivatal, a javaslat megvalósításához így nem szükséges törvénymódosítás. A kiadható vízumok számát szükség esetén korlátozni is lehetne - áll az Egy szociáldemokrata menekültpolitika sarokpontjai című dokumentumban, amelyről elsőként a Rheinische Post című újság számolt be online kiadásában.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták szerint a munkavállalási vízum bevezetése csökkentené az ösztönzést arra, hogy a nyugat-balkáni országok lakói a menekültügyi rendszeren keresztül - menedékjogi kérelem benyújtásával - próbáljanak jogosultságot szerezni a németországi tartózkodásra.

Jelenleg a menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országban nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státusz (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. Ugyanakkor a kérelmezők ellátásáról az eljárás végéig - átlagosan 5,3 hónapig - gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.

Az SPD koncepciója azt a konzervatívok által szintén sürgetett javaslatot is tartalmazza, hogy Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három nyugat-balkáni államot is sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ez felgyorsíthatja az eljárást, hiszen a BAMF különösebb vizsgálat nélkül, "ránézésre" elutasíthatja a kérelmet és Németország elhagyására kötelezheti a kérelmezőt.

A konzervatívok egyelőre nem reagáltak a javaslatokra. Ugyanakkor a Bild című lap pénteki számának egyik előzetesen ismertetett beszámolója szerint a bajor CSU egyik tekintélyes politikusa, Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője azt sürgeti, hogy a nyugat-balkáni térség egészével szemben vezessenek be a vízumkötelezettséget, és függesszék fel az uniós csatlakozási tárgyalásokat a térség tagjelölt országaival (Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia), ha azok nem tesznek intézkedéseket a menedékkérők áradatának feltartóztatására.

Júliusban olyan sok menedékkérő érkezett Németországba, mint soha korábban egy hónap alatt: 79 ezer embert regisztráltak. Az év eleje óta pedig már 300 ezernél is több menedékkérőt vett nyilvántartásba a BAMF, ami 100 ezerrel meghaladja a tavaly egész évben regisztráltak számát.

Jelenleg csak Albániával szemben érvényes vízumkötelezettség Németországban az érintett nyugat-balkáni országok közül, a többi ország állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be, amennyiben rendelkeznek biometrikus azonosítót tartalmazó útlevéllel.