Hamarosan újabb tömegek indulhatnak útra Koszovóból, hogy Magyarországon keresztül eljussanak a Kánaánnak képzelt Németországba. A szegénység, a munkanélküliség és a kilátástalanság elől menekülő albánokat és romákat azonban meglehetősen alacsony lelkesedéssel fogadják az európai államok.
A függetlenségének hetedik évfordulóját éppen lapzártánkkor ünneplő, alig kétmilliós ország lakóit a magyar határok őrizetének szigorítása sem riasztotta el attól, hogy útra keljenek, legfeljebb most többen kivárnak. Sokan vannak azonban, akik a rossz hírek ellenére is elindulnak. „Ha nem sikerül, megint összekaparok pár száz eurót, és újra megpróbálom. Nincs veszítenivalóm” – mondja a HVG munkatársának a pristinai autóbusz-pályaudvaron álló tucatnyi fiatal egyike, aki a társaival a belgrádi járatra várt. „Onnan már taxival megyünk. Átszökünk a határon, s ha szerencsénk van, néhány nap múlva már Németországban leszünk – magyarázza bizakodón egy fiatal albán pár, akiket már várnak a rokonaik Stuttgartban. – Ők küldtek pénzt, abból fizetjük az embercsempészeket is. Érdemes azt a 300 eurót rászánni, így jobbak az esélyeink átjutni a magyar határon.”
Egy évvel ezelőtt még ennek az összegnek többszörösét, gyakran 1500 eurót is elkértek kuncsaftjaiktól az embercsempészek, ám amióta Szerbia – európai uniós nyomásra – úgy döntött, hogy a koszovói polgárok személyi igazolvánnyal is beléphetnek a területére, a tarifa csökkent. Igaz, azok száma is megnövekedett az utóbbi hetekben, akik biztos útvonalat ígérnek a kivándorlóknak a magyar határon való átkeléshez, majd a sorsukra hagyják őket.
Néhány héttel ezelőtt még 500-600 fős tömeg várta az éjjel Belgrádba induló buszokat – sokan kisgyermekkel indultak útnak –, ám a koszovói kormány a múlt héten kivándorlásellenes kampányba kezdett, főleg azért, mert több mint ötezer egyetemista és középiskolás diák is lelépett az országból. A pristinai pályaudvaron plakátot helyeztek el, amit Leonard Norja, a budapesti Andrássy Egyetem hallgatója fordított le a HVG munkatársának albánról németre. A plakát felsorolja a magyar határon az albánokra váró veszélyeket – szigorú ellenőrzés, a táborokban rossz körülmények, éhezés –, egyszersmind arra is felhívja a figyelmet, hogy akik illegálisan jutnak be az unióba, azok a vízumliberalizáció ügyének is ártanak, mert az EU az egyik feltételként éppen az illegális bevándorlás megállítását szabta Pristinának.
Ám ez a feladat egyelőre túl nagy falatnak tűnik Európa legfiatalabb állama számára, mivel akiknek nem sikerült Nyugatra jutni, azok hamarosan újra megpróbálják, akik pedig még nem próbálták, azok közül sokan tervezik az illegális határátlépést. „Az én fiam is elment, már Németországban van. Szerencsésen átjutott Magyarországon, nem fogták el. A koszovóiak elvesztették a hitüket a kormányban, elvesztették a reményüket, hogy itt jobb lehet az élet. Nincs értelme maradni” – magyarázza Zain Alushi, a Pristinától alig húsz kilométerre lévő Medvec polgármestere, miért hagyta el a települést a lakosság közel fele. A 170 családból már 50 úton van, vagy megérkezett Németországba. A polgármester szomszédja tizenkettedmagával indult el néhány hete, és már telefonáltak, hogy ott vannak. Ők a polgármester tudomása szerint összesen 3000 eurót fizettek a „tanácsadónak”, aki megszervezte az útjukat.
A munkanélküliség – amit egyes felmérések 35, más kimutatások a fiatalok körében 70 százalékosnak mondanak – a roma lakosság körében a legmagasabb, meghaladja a 90 százalékot. A Pristina déli részében lévő, körülbelül 500 házból álló cigány negyed épületeinek fele üresen áll, a napközben az utcán lézengő, petpalackot gyűjtő vagy éppen cigarettával és más árukkal seftelő romák többsége szintén azt tervezi, hogy hamarosan útra kel. Shaban már megjárta Magyarországot, decemberben indult útnak, ám elfogták a határon, és – ahogy ő mondja – hazaküldték. De hamarosan ismét nekivág. „Mit csináljak? Itt már remény sincs.” Az éhezés, az extrém aluliskolázottság és a hatalmas munkanélküliség miatt a vidéki településeket is egyre többen hagyják el – mondja a HVG egyik helyi kísérője, Kadrije Krasniqi, a Voice of Roma, Ashkali and Egyptians nevű, hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával foglalkozó koszovói civil szervezet munkatársa.
A szegénységet a koszovóiak gyakran ügyeskedéssel igyekeznek enyhíteni. Az áramellátási problémákkal is küzdő országban – hétfő reggel például Podujevo városában állt le a szolgáltatás, a házak, üzletek előtt az utcákban aggregátorok százai pöfögtek fülsiketítő zajjal – nincs olyan település, ahol ne árulnának feketén cigarettát vagy más csempészárut. Azt pedig egyenesen megvetik, aki számlát kér valamilyen szolgáltatásért. Egy töltőállomáson például munkatársunk lába mellé köpött a benzinkutas, amikor meghallotta, hogy számlát kell adnia. A szegénység ellenpontjaként meghökkentően sok koszovói rendszámú luxusautó szaladgál Pristinában. Arra a kérdésre, hogy miből engedhetik meg ezt maguknak ennyien, rendre az a válasz: a Németországban élő rokonok küldeményeiből vették.
RÁCZ TIBOR / PRISTINA
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
