Számtalan film készült a Földbe csapódó meteor, vagy óriásvulkán kitörése okozta pusztításról, a hidegháború évtizedeiben pedig a nukleáris világvégétől kellett tartani. Ám az emberiség – szemben a dinoszauruszokkal – eddig megúszta a természet pusztító támadását, és elkerülte az atombomba öngyilkos bevetését. De a Földet és közel 7,5 milliárdos népességét mégis a valaha volt legnagyobb veszély fenyegeti: a felmelegedés kiváltotta klímaváltozás, amelyről mintegy kétszáz ország részvételével hétfőn Párizsban kezdődött kéthetes konferencia, több mint 150 állami vezető részvételével.
Sorsfordító a tanácskozás, mert ha nem sikerül 2 Celsius-fokra szorítani az átlaghőmérséklet-emelkedést az évszázad végére az ipari forradalom kezdetétől számítva, akkor a következmények – így például a szélsőséges időjárás, az óceánok vizének jelentős emelkedése, az elsivatagosodás – tragikusak lehetnek. Még ha erős megállapodás születik is, szakértők egyértelműnek vélik, hogy Párizs csak a kezdet, a fordulópont lehet abban a klímavédelmi harcban, amelynek végső célja az energia előállítása száz százalékig tiszta forrásból. A felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok – elsősorban is a szén-dioxid – úgynevezett büdzséje, vagyis az a mennyiség, amely a légkörbe kerülhet a még elfogadható hőmérséklet-növekedéshez igazítva, lassan elfogy. Vagyis a következő néhány évtizedben le kellene szokni a szén és a szénhidrogének energetikai felhasználásáról.
A párizsi csúcs előtt derűlátó volt a hangulat, és megalapozott a remény, hogy sikerül megállapodást kötni, még ha nem is kötelező érvénnyel. A két korábbi alku nem hozott átütő eredményt: az 1997-es kiotói protokoll a fejlődő országoknak, így a nagy szén-dioxid-kibocsátók közül Kínának és Indiának nem volt kötelező, az USA pedig nem ratifikálta, a 2009-es koppenhágai paktum pedig szintén önkéntes vállalásokra alapozott, és azt például Kína sem vette igazán komolyan. Azóta viszont Washingtonban és Pekingben is nagyot fordult a kocka. Barack Obama amerikai elnök – egyfajta „zöld politikai örökségre” áhítozva – a klímavédelem mellé állt, ahogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő is, kettejük tavaly novemberi pekingi megállapodása pedig meghozta az áttörést.
Már a politikusok előtt is nyilvánvaló a vészhelyzet, Pekingben például épp a párizsi csúcs kezdetekor hirdették ki a második legnagyobb fokozatú szmogriadót, mert a szennyezés elérte a megengedett érték 17-szeresét. Újdelhi a szürkés füsttől ugyancsak elsötétedett a párizsi csúcs első napján. Kínában egy tanulmány szerint naponta négyezren halnak meg a levegő szennyezettsége miatt fellépő szövődményekben. De tudósok a klímaváltozásnak tulajdonítják a kaliforniai vagy az ausztráliai kivételes szárazságot, az ázsiai áradásokat, a floridai Miaminál a tengerszint emelkedését, és azt is, hogy 2015 várhatóan az eddig mért legmelegebb év lesz, felülmúlva a tavalyi rekordot.
A világ is megmozdulni látszik: vasárnap több országban százezrek tüntettek a „No PLAN-et B” angol szójátékkal, azaz nincs se B terv, se B bolygó. Gazdag üzletemberek – köztük Bill Gates, a Microsoft vagy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója – dollármilliárdokat ajánlottak fel kutatásra, fejlesztésre. Az USA és 18 másik ország a következő öt évre 20 milliárd dollárt ígért a tiszta energiaforrások kutatására. Ismert zenészek – köztük Paul McCartney, Jon Bon Jovi, Natasha Bedingfield – Szerelmes dal a Földhöz (Love Song to the Earth) címmel videoklipet készítettek, amelyet szeptember óta több százmillióan néztek meg.
Az emelkedettség nyilvánvaló, de a döntő kérdések még válaszokat igényelnek, ilyen a vállalások ellenőrzése. Egy friss kínai adat szerint például az ázsiai ország 17 százalékkal több szenet égetett el tavaly, mint azt korábban közölték. Kínában az energiaigény több mint 60 százalékát még mindig szénből fedezik, és India – ahol 300 millió ember nem jut villanyáramhoz – szintén ki van éhezve a szénre. A fejlődő országokban egyszerre kellene átállni a megújuló energiaforrásokra, és megszüntetni a szegénységet, ráadásul az üvegházhatású gázok eddigi emissziójának nagy részéért a fejlett világ a felelős. Vita folyik arról, hogy különbséget tegyenek-e az országok között a fejlettség alapján, és kérdés, hogy a gazdag államok által évente felajánlott 100 milliárd dolláros segély elég lesz-e a fejlődők zöldre formálására.
A legszegényebbek ráadásul úgy érzik, a klímaváltozás elleni harcban lemondtak róluk. A 48 legszegényebb országot tömörítő csoport szerint nem 2, hanem 1,5 Celsius-foknál nem lehet több a hőmérséklet-emelkedés, különben számukra a következmények katasztrofálisak lesznek. Ezen államok jelentős része Fekete-Afrikában és Délkelet-Ázsiában található, és őket az átlagosnál sokkal jobban sújtja a globális felmelegedés, az élelmiszer-termelés csökkenése, a tengerszint emelkedése. Costa Rica, Angola, a Fülöp-szigetek, Banglades kifejezetten aggódik, mert szerintük az történik, amit a nagyok akarnak.
A francia fővárosban elkövetett merényletek párizsi csúcsra vetődött árnyéka is azt sugallja, hogy a terrorizmus, az államok szétesése, a politikai instabilitás is kapcsolatban áll a klímaváltozással. Az Iszlám Állam létrejöttében szerepet játszott a damaszkuszi rezsim kudarca, az ellene 2011-ben kezdődött lázadás. A 2006-tól 2009-ig tartott példátlan szárazság következtében a szíriai gazdák háromnegyede nem tudott betakarítani, az állatállomány 80 százaléka elpusztult. Másfél millió parasztcsalád vándorolt a városokba, munkáért és élelemért, a helyzetet palesztin és iraki menekültek tovább súlyosbították. Az elégedetlenségük pedig hozzájárult a Basar Asszad elnök rendszere elleni felkeléshez.
De ahogy Szíriában, számos közép-amerikai, afrikai és dél-ázsiai országban szakértők szerint a szélsőséges éghajlati változás önmagában nem okozna válságot, ha nem lenne törékeny az állam, ha a kormányoknak nem lenne korlátozott gazdasági erőforrásuk a humanitárius válságok kezelésére, az országok nem függnének túlságosan a mezőgazdaságtól és a bányászattól. Ezekben az országokban az élelmiszerárak emelkedése vagy a szárazság igazi próbatétel elé állítja a kormányokat. Mindezek a tényezők együtt működésképtelen államok sorát hozták létre Líbiában, Szíriában, Irakban, Jemenben, Afganisztánban, Nigériában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában, Maliban, Eritreában, ami milliós menekültáradathoz vezetett. Az ENSZ becslése szerint Afrikában és a Közel-Keleten 2050-re legalább 600 millióval nő a 24 éven aluliak száma. Az erőforrások hiánya tovább élezi az etnikai és vallási ellentéteket, és újabb menekültáradatokat gerjeszthet.
Az emberiség tesztje – hangzott el sok helyütt a párizsi csúcsról, amelynek sikere kétségtelenül a gazdag Észak és a szegény Dél együttműködésén alapulhat. A tiszta energiára átállás elkezdődött, tavaly már több ilyen kapacitást adtak át mint fosszilis alapút. A zöldforrások aránya – amely a világ áramtermelésében már 22 százalék – fokozatosan emelkedik, és a kérdés csak az, vajon elég gyorsan-e, és lesz-e elegendő eltökéltség a szén-, valamint a kőolajlobbival szemben, amelyek pénzügyi ereje a kínai és az amerikai költségvetésével vetekszik.
KERESZTES IMRE
