Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán intézkedés válaszlépés, ugyanis december 21-én ugyanis az orosz miniszterelnök olyan tartalmú rendelete írt alá, amely szerint Oroszország kiterjeszti Ukrajnára a nyugati országokat sújtó élelmiszerembargót január 1-jétől, az Európai Unió és az Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépésének napjától.
Röviddel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá arról, hogy kizárták Ukrajnát a volt szovjet köztársaságokat tömörítő szabadkereskedelmi övezetből. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az Ukrajna területéről érkező áruk vámkötelesek.
Oroszország és Ukrajna példátlan válságba sodródott, miután 2014 elején a Nyugat-barát erők elűzték az oroszpárti Viktor Janukovics ukrán elnököt és átvették a hatalmat. Moszkva bekebelezte a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktus alakult ki Ukrajna területén oroszbarát szeparatisták lázadása nyomán.
