"A jó Isten áldja meg Iowa remek államát" – kezdte győzelmi beszédét Ted Cruz texasi szenátor, aki a dicsőséget Istennek tulajdonította. Szerinte a hétfői győzelem a kisemberek győzelme. Aki Iowában győz, az az Egyesült Államok elnökválasztását is megnyeri – tette hozzá.

"Minket nem a washingtoni politikai osztály választott, minket nem a lobbisták választottak, minket a leghihetetlenebb erő választ meg: az amerikai nép" – közölte beszédében a republikánus győztes.

"Köszönöm, szeretlek titeket!" – húzta széles mosolyra a száját Donald Trump, amikor megjelent az iowai jelölőgyűlés éjszakáján, miután kiderült, hogy nem ő lett a győztes a republikánus versenyben. Mindenkinek gratulált a republikánus táborban, még az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből éppen kiszálló Mike Huckabee arkansasi exkormányzónak is.

Úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna. "Előre megmondták nekem a kampányszakemberek, hogy Iowában nem végezhetek az első tíz között, így hát több mint elégedett vagyok a második hellyel" – fogalmazott Trump. "Örülünk annak, ahogyan a dolgok alakultak" – mondta, majd mosolyogva hozzátette: "Azt hiszem, sokszor jövök még ide, lehet, hogy veszek magamnak egy farmot Iowában." További terveiről azonban egyetlen szót sem ejtett.

AFP / Robyn Beck

Ted Cruzzal egy időben jelent meg hívei előtt a demokrata Hillary Clinton is, aki a kampányában hangoztatott ígéreteit ismételte meg elnökké választása esetére: általános egészségbiztosítást, a klímaváltozás káros következményeinek visszaszorítását, az azonos neműek házasságkötési jogának megteremtését valamennyi szövetségi államban.

A demokraták elnökjelöltségre esélyes politikusa szerint a demokratáknak össze kell fogniuk a republikánusok víziója ellen, egységre szólította pártja híveit, és azt mondta, nem engedhetik meg, hogy a republikánusok megosztó politikája érvényesüljön.

Az egykori külügyminiszter azonban még nem győzött. A szavazatszámlálás előrehaladtával előnye apadni látszik pártbeli vetélytársával, Bernie Sandersszel szemben. Győzelmi beszéde elhangzásakor mindössze 0,2 százalékos volt előnye.

"Látszólag holtversenyben vagyunk" – mondta a Clinton után hívei előtt megjelenő Bernie Sanders. A vermonti szenátor meghatottnak mondta magát, amiért 3,5 millió amerikai küldött anyagi hozzájárulást a kampányhoz vagy jelentkezett önkéntesnek. "Nagyon büszke vagyok rá, hogy a miénk az egyetlen csapat, amelynek nincs politikai akcióbizottsága, nem kap pénzt nagyvállalatoktól és nagybankoktól" – mondta Sanders.

Ismét kiállt amellett, hogy Amerika ne a milliomos döntéshozók országa legyen, hogy ne a Wall Street spekulánsai irányítsák az amerikai gazdaságot, hogy olyan gazdaság épüljön ki, amely a dolgozó családokat segít, nem csak a milliárdosokat.

Az elnökválasztási menetrend

Az elnökjelölteket kiválasztó küldöttekről az USA ötven államában vagy az iowaihoz hasonló jelölőgyűlésen (ez a sokszor hallott caucus) vagy előválasztással (ez pedig a primary) döntenek, többségükben, harminchatban ez utóbbival. Az így kiválasztott küldöttek döntenek majd a demokrata és a republikánus elnökjelöltről a pártok nyári elnökjelölt-állító konvencióján. Az előválasztáson bárki szavazhat, ha előzetesen regisztráltatja magát, a jelölőgyűlésen, caucuson viszont a párt regisztrált tagjai és delegáltjai vesznek részt, akik nyilvános gyűléseken vitatják meg a politikussal az elképzeléseit, majd ezt követően voksolnak arról, hogy kit küldjenek a nyári országos elnökjelölő konvencióra.

Minél több delegátust szerez az elnökjelölt-aspiráns, annál nagyobb lehet az esélye, hogy a konvención ő szerezze meg pártja elnökjelöltségét. Az egyes szövetségi államok nem egyforma számú delegátust küldenek, ezért nem mindegy, hogy a Fehér Házba pályázó politikus melyik államban hány küldöttet állít maga mellé. A republikánus jelöltnek 1237 delegátus támogatására van szüksége, hogy elnyerje pártja elnökjelöltségét, a demokratának pedig 2383 küldöttet kell maguk mellé állítaniuk.

A jelölőgyűlések közül a március 1-je a legjelentősebb, ezen a szuperkeddnek nevezett napon egyszerre tucatnyi szövetségi állam caucusai döntenek arról, hogy kit látna szívesen elnökjelöltként.

A november 8-i választáson a választópolgárok szavaznak ugyan, ők azonban a számukra rokonszenves elnökjelöltet támogató elektorokra voksolnak, és formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg az elnököt. Összesen 538 elektor van, az elnökké választáshoz 270 elektor szükséges. Minden egyes állam más létszámban küld elektort, a létszám az állam nagyságától és népességétől függ. A legtöbb elektort Kalifornia adja.

Az új elnököt 2017 januárjában iktatják majd be, ő lesz az országnak az új kormányfője és az új katonai főparancsnoka.