Nexit? A hollandok is eltolják a bringát?

"Viszlát Brüsszel" - ujjongott pénteken Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője, a közvélemény-kutatási eredmények szerint a legnépszerűbb holland politikus a brit népszavazás eredményéről értesülve.  Hozzátette: "Hollandia lesz a következő".

Wilders pártja máris választási kampánya központi elemévé emelte egy "Nexitről" szóló népszavazás kiírását, és a vonatkozó közvélemény-kutatások alapján sokan attól félnek, hogy a PVV győzedelmeskedhet a 150 parlamenti mandátum elosztásáról szóló, jövő márciusban esedékes holland parlamenti választáson.

Egyelőre kétséges azonban, hogy a holland politikai színtér és a lakosság támogatna egy hasonló népszavazást, biztosan egyelőre csak annyi mondható el, hogy a brit népszavazás eredménye valószínűleg még hónapokig hullámokat fog kelteni a holland politikai vizeken is. Az, hogy végül a Brexit hogyan fog hatni a 17 milliós kereskedő nemzet lakosságára (ez az ország Nagy-Britanniától eltérően az eurózóna tagja) nagyban függ attól, milyen megállapodásokra jutnak a britek Brüsszellel a kilépési tárgyalások során.

Az AFP-nek Wilders úgy nyilatkozott, hogy újra kell alkotni a demokráciát, és ragaszkodott a holland népnek ahhoz a jogához, hogy szavazhasson az ország EU-tagságáról. "Igazi demokrácia nem létezhet nemzetállam nélkül. Az emberek nem érzik, hogy kötődnének egy európai bizottsághoz vagy tanácshoz, amelyet nem választottak meg" - szögezte le.

A holland parlamentben egy népszavazás kiírását jelenleg nem támogatják elegen, és Mark Rutte holland miniszterelnök, aki a brit EU-referendum kapcsán is a maradáspárti tábort erősítette, azt mondta, "csekély az érdeklődés" egy újabb, EU-ról szóló népszavazás iránt.

Wilders mindenesetre azt ígérte, ha márciusban egy koalíciós kormány megalakításával bízzák meg, olyan pártokkal szövetkezik, amelyek támogatnak egy hasonló referendumot.

Azt azonban tudni kell, hogy a hollandok több mint 61 százaléka elvetette 2005-ben az európai alkotmánytervezetet. Idén áprilisban pedig az EU-nak újabb arculcsapást jelentett, amikor jelentős fölénnyel győztek az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ellenzői az egyezmény ratifikálásáról kiírt hollandiai népszavazáson.

A referendum kiírását három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie - több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével -, mégpedig egy olyan törvény alapján, amely nem alkalmazható az EU-hoz fűződő viszonyról szóló, általánosabb népszavazás esetén.

Peter Van Ham, a hágai Clingendael nevű agytröszt elemzője szerint Hollandiának attól függően "szottyanhat kedve népszavazásra", hogy az EU vezetői megbüntetik-e a briteket amiatt, hogy meg merték kockáztatni a kilépést, vagy úgy döntenek, hogy méltányosan bánnak az országgal, "amelyik két világháborúban kétszer is megmentette őket".

"Ha Nagy-Britanniának egy Svájcéhoz hasonló, jó alkut sikerül kötnie, vagyis hozzáfér a piacokhoz, és á la carte válogathat az opciók közül, akkor a választóknak nem lesz az a benyomásuk, hogy az Európai Unión kívülre kerülni olyan helyzetbe sodorhatja az országot, mint amilyenben Észak-Korea található - fejtette ki a szakértő.

A nap, amikor a britek olyan döntést hoztak, amely még őket is meglepte

Egy nap, öt hír, amiről mindenki beszél: Nagy-Britannia otthagyja az EU-t; ott és a maradék 27 tagállamban is sokkot okozott a döntés; ma sem látunk tisztábban a Spéder-ügyben és a 15 évre elítélt Portik Tamás Rogán Antalról tett vallomása ügyében; már csak kettőt kell aludnunk a megtáltosodott magyar fociválogatott következő fellépéséig; és a meccsig idehaza túl kell élnünk egy iszonyatos hőhullámot.