Az NHK japán állami műsorszóró múlt hónapban arról számolt be, hogy Akihito császár, aki korábban szívműtéten esett át, és évek óta prosztatarákban szenved, néhány éven belül szeretne leköszönni a trónról.

Hétfői beszédében a császár úgy fogalmazott: "amikor mérlegre teszem azt, hogy egészségi állapotom folyamatosan romlik, aggódom, hogy nehézzé válhat számomra egész lényemmel teljesíteni feladataimat az állam szimbólumaként, ahogy eddig tettem".

Uralkodó lemondására még nem volt példa a kelet-ázsiai országban, és nem is létezik megfelelő jogi procedúra a véghezvitelére.

A japán császárt egykor szentként tisztelték, a második világháború után alakult át szerepe úgy, hogy – a japán alkotmány alapján – a "nép egységét" és magát az államot szimbolizálja. Az alaptörvény értelmében nincs politikai hatalma.

Akihito császár beszédében nem mondta ki, hogy szeretne lemondani a trónról. Ezt úgy is értelmezhetné ugyanis a közvélemény, hogy beavatkozik a japán belpolitikába.

Miközben felmérések tanúsága szerint a japánok rokonszenvesnek találják Akihito császár visszavonulási szándékát, ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség.

Az Abe Sindzó konzervatív miniszterelnök vezette kormány ellenzi ezt. Úgy vélik, hogy a japán uralkodóház jövőjéről, valamint a női trónutódlásról szóló vitává terebélyesedhet a kérdés. Ez utóbbit vehemensen elutasítják a konzervatívok.

A miniszterelnök az uralkodó beszéde után újságíróknak azt mondta: a császár korát és a hivatalos kötelezettségei jelentette terhet figyelembe véve el kell gondolkodni azon, milyen lépésekre kerülhet sor.

Akihito császárt elsőszülött fia, Naruhito koronaherceg követi a trónon. Az öröklési sorban második Naruhito öccse, Akisino herceg. Mivel nők nem örökölhetik a koronát, ezért a koronaherceg lánya, Aiko hercegnő nem jöhet szóba trónörökösként.