Fordulat az izraeli–iráni háborúban: Moszkva kétszeresen is elszámította magát
Oroszország sorra veszíti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, s az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát.
Szörnyekkel száll szembe Kínába szerződött zsoldosként az amerikai Matt Damon A Nagy Fal című filmben, ami csak az év végén, illetve 2017 elején érkezik a mozikba, de már most is nagy körülötte a felhajtás. Nemcsak azért, mert 150 millió dolláros költségvetésével a legdrágább film, amit valaha Kínában forgattak, hanem mert új korszak nyitánya is lehet: megtestesíti Hollywood és a hatalmas ázsiai ország szoros együttműködését globális kasszasiker reményében. A rendező a Velencében, Cannes-ban és Berlinben is díjazott kínai Csang Je-mou, a főszereplők között Damon, Willem Dafoe és Pedro Pascal (Oberyn Martell az HBO Trónok harca című sorozatából) mellett kínai sztárok sorakoznak fel. Bár a látványos filmet készítő Legendary Entertainment kaliforniai stúdió, január óta kínai kézben van, mert 3,5 milliárd dollárért megvette az ázsiai ország leggazdagabb emberének, a 61 éves Vang Csian-linnek a Dalian Wanda nevű holdingja.
Az első igazi amerikai–kínai szuperprodukció és Vang bevásárlása azt jelenti, hogy a kínaiak is megpróbálkoznak a hollywoodi álomgyár meghódításával. Az előttük érkezők (róluk lásd Megint jőnek című cikkünket) nem jártak a remélt sikerrel, Kína azonban más nagyságrendet képvisel, és ezúttal az érdek kölcsönös. Az egykor a kínai néphadsereg tisztjeként szolgált Vang – akinek vagyonát 33 milliárd dollárra becsülik – a minap a Reuters hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: nem rendíti meg a Dalian Wandát, ha esetleg 5-8 milliárd dollárért megveszi a hat nagy hollywoodi stúdió (a Sony Pictures, a Warner Bros., a Paramount, a 20th Century Fox, a Universal és a Disney) valamelyikét, és a pénzt elbukja. A hírek szerint a kínai milliárdos a Paramountra vetett szemet, amelyben 49 százalékos kisebbségi tulajdont vásárolna, de egyelőre nincs kivel megállapodnia, mert a stúdiót birtokló Viacom médiaholdingban hatalmi harc alakult ki a 93 éves Sumner Redstone utódlásáért.
Az ingatlanfejlesztésből meggazdagodott – kommunista párttag – Vang komolyan gondolja, hogy amerikai és kínai alapokon álló szórakoztatóipari birodalmat épít ki, amelynek bevétele a tervei szerint 2020-ra a jelenleginek több mint a duplájára, 22 milliárd dollárra nő. A Dalian Wanda 2012-ben 2,6 milliárd dollárért megvette a második legnagyobb amerikai moziláncot, az AMC Entertainmentet. Ha sikerül mellé 1,2-1,2 milliárdért megszereznie az Európában első brit Odeon & UCI Cinemas Groupot, valamint az amerikai Carmike Cinemast, akkor a világpiac vezető szereplőjévé válik. Ezzel Vang a világon mozijegyre költött pénz 15 százalékát kasszírozhatja, s az arányt 2020-ra 20 százalékra szeretné növelni.
Vang megépíti a saját álomgyárát is: 8 milliárd dolláros beruházással Csingtao városában készül a Qingdao Oriental Movie Metropolis nevű, 2017-ben átadni tervezett, 500 hektáros komplexum. Ahol nemcsak húsz stúdió és egy komplett New York-i díszletutca lesz, hanem fedett vidámpark, több szálloda és jachtkikötő is. Már a 2013-as alapkőletételnek is megadta a módját Vang: 50 millió dollárjába került a Leonardo DiCapriót, John Travoltát, Nicole Kidmant és Christoph Waltzot felvonultató sztárparádé. Nemrég bejelentette, hogy még az idén két dollármilliárdos hollywoodi üzletre készül, de részleteket nem árult el. Múlt pénteki hír, hogy a Dalian Wanda 9,45 milliárd dollárért üdülő-, sport- és szórakoztatóparkot akar építeni Santung tartomány fővárosában, Csinanban. Ehhez képest aprópénz, amit az Atlético de Madrid spanyol futballklub 20 százalékáért vagy az Ironman triatlon-versenysorozatért fizetett.
Hollywood más kínai befektetőket is elvarázsolt. A Magyarországon nemrég bemutatott Rossz anyák című amerikai filmvígjátékot készítő STX Entertainment már két éve is részben kínai pénzből indult, de az idén augusztus közepén beszállt a cégbe a Tencent kínai internetes óriás, amely szintén tartalmat keres a platformjai számára. Az így megerősödött STX évi 12–15 mozifilm, valamint tévéműsorok készítésével számol. Kínai befektetőtársaival a Tencent vette meg az IM Global amerikai produkciós és forgalmazó céget is. Az állami kézben lévő kínai Hunan Television and Broadcast pedig az Éhezők viadala filmeket jegyző Lions Gate stúdióval kötött tavaly három évre szóló, 375 millió dolláros finanszírozási megállapodást.
| Megint jőnek |
A világ második legnagyobb gazdaságává fejlődött Kína befektetői már a negyedik külföldi hullámot képviselik Hollywoodban. Először a japánok érkeztek. A Sony szórakoztatóelektronikai cég 1989-ben 3,4 milliárd dollárt adott a Columbia Pictures stúdióért, hogy tartalmat szerezzen adathordozói számára. Nem szeretett volna ugyanis még egyszer úgy járni, mint amikor a jobb minőségű Betamax videoszabványa alulmaradt a JVC kifejlesztette VHS-sel szemben. A japán vállalat filmes birodalma – Sony Pictures Entertainment néven – még megvan, sőt lemezcég is társul hozzá, ám a 27 évvel ezelőtti vételárból 3 milliárd dollárt kellett leírni veszteségként. A Sony példáját követte a szintén japán Matsushita, amely 1990-ben a Universal Studiost vette meg, de sok haszna nem volt rajta, öt évvel később túladott rajta. A vevő a Seagram kanadai szeszgyár volt, amelyet 2000-ben kebelezett be a Hollywoodba a második hullámban érkezett francia Vivendi, amelynek élén Jean-Marie Messier pikáns médiabirodalmat próbált faragni az unalmas közszolgáltatóból. Ez a kaland is balul ütött ki, s a Universal jelenleg a Comcast amerikai kábeltársaság birtokában van. A hódítók harmadik hullámát Anil Ambani indiai milliárdos képviselte, aki a Reliance csoportján keresztül 325 millió dollárral szállt be a Paramount stúdiótól éppen önállósodó, Steven Spielberg fémjelezte DreamWorksbe. Az ügylettől a kaliforniai Hollywood és a Mumbai központú Bollywood kölcsönösen előnyös együttműködésért várták, de ebben is csalódni kellett. Az álomgyárban pedig úgy fogalmaztak, hogy a pénzes külföldiek jönnek, majd jól ráfizetnek, és akik jól járnak, azok a dörzsölt hollywoodi filmes mogulok és szuperproducerek. |
Kína egyre növekvő fontosságát jelzi, hogy az országban évente ezrével nyitnak új vetítőtermeket, a mozijegyek értékesítéséből származó bevétel az utóbbi öt évben évente átlagosan 50 százalékkal nőtt, és tavaly elérte a 6,8 milliárd dollárt. Ezzel Kína a világ második legnagyobb filmpiaca, és csak idő kérdése, mikor előzi meg a Hollywood hazai terepének számító Észak-Amerikát. A kínai mozikba viszont nem egyszerű bejutni. Az országban évente 34 külföldi filmet lehet bemutatni – a számot 2012-ben emelték fel 20-ról –, s ebből 14-nek Imax-technológiájúnak vagy háromdimenziósnak kell lennie. Ezeknek az amerikai szuperprodukciók megfelelnek, ám nem a hollywoodi stúdiók döntenek a bemutató idejéről, és Peking a holdújév, illetve a nyári szabadság idején a hazai filmeknek ad elsőbbséget. A világ más részein a jegyárbevétel 50 százalékára igényt tartó amerikai stúdióknak Kínában be kell érniük ennek a felével.
Az éves filmlimitet koprodukcióval lehet kikerülni, akkor a premier időpontja is előnyösebb, és a bevételből is több jut. Így tett például a Universalhoz tartozó DreamWorks animációs stúdió a Kung Fu Panda 3. részével, amelynek elkészítéséhez kínai partnert talált. De az is segített, hogy a történetet eleve a kínaiak ízlésére találták ki. A híres videojátékon alapuló Warcraft: A kezdetek című film útját a készítő Legendary Entertainment új tulajdonosa, Vang egyengette. Így a kínai bevétel az első öt napon 156 millió dollár volt, szemben az észak-amerikai kasszáknál csalódást keltő 24,4 millióval.
A pénzügyi siker érdekében Hollywood különféle gesztusokkal igyekszik Peking kedvében járni. A jórészt Magyarországon forgatott Mentőexpedíció számára még felmentést ad, hogy a film alapjául szolgáló könyvben is fontos feladatot végez el a kínai űrkutatási hivatal, a Transformers. A Kihalás kora című alkotásban viszont már kínos a Kínai Kommunista Párt hatékony és döntő szerepe az idegen robotok inváziójának visszaverésében. Az is rutinszerű, hogy a kínai piacra szánt amerikai filmekben nem kerülhet pozitív megvilágításba Tibet vagy a dalai láma. És ez már nem is szégyellni való. A novemberben a mozikba kerülő Doctor Strange nevű szuperprodukció készítői nem is tagadják, hogy a pekingi kormány és a kínai nézők kegyét keresve döntöttek úgy, hogy a történetben szereplő Ancient One nevű képregénykarakter – a főhős mentora – a mozivásznon nem az eredetiben megrajzolt tibeti férfi, hanem kelta nő lesz, akit a brit Tilda Swinton játszik majd.
