Az abortusz teljes tilalmáról szóló törvényjavaslat került a varsói parlament elé, amivel a kormányzó Jog és Igazságosság párt új frontot nyithat a társadalom átformálásában.
Málta és a Vatikán társaságában találhatja magát Lengyelország, ha szinte teljes tilalmat mond ki az abortuszra, amit több-kevesebb korlátozással Európa többi államában megengednek a jogszabályok. A törvényalkotói szándék meglehet hozzá, hiszen a varsói parlament alsóháza, a szejm a múlt pénteken nagy többséggel az igazságügyi és emberi jogi bizottság elé utalta az erről szóló törvénytervezetet további vitára. Ugyanezzel a lendülettel elkaszálta viszont azt a javaslatot, amely éppen ellenkezőleg, liberalizálta volna a művi terhességmegszakítást a lengyel nők számára.
A tavaly októberi választáson a rendszerváltás óta példátlan módon egyedül is többséget szerzett jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt frakciójának tagjai a lelkiismeretükre hallgatva szavazhatnak, ám zömmel a teljes tilalom mellett vannak, amit támogat Beata Szydlo kormányfő is. A PiS elnöke, egyben a lengyel belpolitika legbefolyásosabb embere, Jaroslaw Kaczynski hívő katolikusként a művi terhességmegszakítás törvényen kívül helyezését szorgalmazó püspöki kar iránymutatását követi. A legnagyobb ellenzéki erő, a 2015-ös választáson nyolcévi kormányzás után megbukott jobbközép Polgári Platform (PO), valamint a tavaly alakult liberális Modern (Nowoczesna) nevű párt ellenzi a szigorítást. Ahhoz viszont a PiS, ha akar – mint a pénteki szavazás is megmutatta –, támogatókat nyerhet az agrárbázisú Lengyel Néppárttól, valamint a populista Kukiz'15 politikai alakulattól, amelynek vezetője, Pawel Kukiz punk-rock énekes az abortusz harcos ellenfele.
A művi terhességmegszakítás ügyét az idén tavasszal emelte be a kultúrharcok által szabdalt belpolitikai csatatérre a Fundacja Pro nevű abortuszellenes szervezet, valamint a lengyel püspöki kar, amely a templomokban kihirdetett körlevélben az ötödik parancsolatra hivatkozva szorgalmazta a teljes tilalmat. A kezdeményezést tüntetések követték, amelyeken a nők az illegális beavatkozások közmondásos kellékének számító fém vállfákkal vonultak az utcákra (HVG, 2016. április 16.). Az abortuszellenes aktivisták viszont a népi kezdeményezéseknek a parlamenti napirendre vételéhez szükséges 100 ezernél jóval több, 450 ezer aláírást gyűjtöttek az Ordo Iuris (A törvények rendje) nevű konzervatív jogi intézet által elkészített törvényjavaslathoz. Az elképzelés szerint a művi terhességmegszakítás az anya életét veszélyeztető helyzet kivételével minden esetben tilos lenne, és a törvény megszegői – a várandós nő és a beavatkozást végző orvos – öt év börtönre számíthatnának. Az érvelésükben az életnek a lengyel alkotmányban szereplő védelmére hivatkozók 2011 óta többször is próbálkoztak, ám a PO és a posztkommunista Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) legutóbb tavaly szeptemberben vetette el az akkor félmillió aláírással megtámogatott népi kezdeményezésüket.
A Polgári Platform azonban ellenzékbe szorult, az SLD pedig tavaly októberben kiesett a parlamentből, amelyben a rendszerváltás óta először nincs baloldali párt. Az egy éve kudarcot vallott, SLD összekovácsolta Egyesült Baloldal volt miniszterelnök-jelöltje, Barbara Nowacka vezetésével egy abortuszpárti csoport is összegyűjtött 215 ezer aláírást, a szejm konzervatív többsége azonban nem engedte bizottsági vitára a javaslatát. E szerint az elképzelés szerint a művi terhességmegszakítás a terhesség első 12 hetében egyszerű kérésre lehetséges lenne, míg erőszak esetén a 18., a magzat súlyos károsodásakor pedig a 24. hétig lehetne elvetetni a gyereket. Emellett kötelezővé tennék az iskolákban a szexuális felvilágosítást, és liberalizálnák a hozzáférést a fogamzásgátló készítményekhez.
A magyar kormány által kitaposott illiberális útra lépett PiS támogatottsága az EU-val vállalt alkotmánybírósági konfliktus, az erőből politizálás és a közmédia megszállása ellenére a tavalyi választásokon elért eredményéhez hasonló szinten van, ám a párt az abortusz ügyében a korábbiaknál súlyosabb konfliktusba keveredhet a társadalommal. A közvélemény-kutatások azt mutatják ugyanis, hogy a lengyelek bő 70 százaléka támogatja a művi terhességmegszakítás 1993-as szabályozását, ami a liberális és a konzervatív erők kompromisszumaként jött létre – és Európában a legszigorúbbak közé tartozik. De ez megfelel Lengyelországnak, ahol a lakosság 95 százaléka vallja magát katolikusnak, 40 százalék jár rendszeresen templomba – ez Európában kiugró arány –, és az egyház mindig is fontos szerepet játszott az ország megszállás alatti korszakai, illetve a szocializmus idején.
A szovjet tömb többi országához hasonlóan a szocializmus alatt – a kezdeti időszakot leszámítva – Lengyelországban is könnyedén lehetett abortuszt kérni. A PO által is megőrzendőnek ítélt, 1993-ban született jogszabály viszont a művi terhességmegszakítást már csak nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén engedélyezi, valamint akkor, ha a magzat súlyosan károsodott vagy az anya életét veszély fenyegeti. A 38 milliós országban az elvégzett abortuszok száma a törvény elfogadása előtt megszokott évi százezer fölötti számról 1800 közelébe zuhant. A liberalizálás szószólói szerint azonban évente legalább 100–150 ezren Lengyelországban illegálisan szabadulnak meg a magzatuktól, vagy külföldi klinikákra utaznak. A várandós lengyel nők elsősorban Németországba és Szlovákiába mennek. Utóbbi mellett szól, hogy a procedúra a német orvosok által kért összeg felébe-kétharmadába, 350 euróba kerül.
A liberális ellenzék szerint a PiS az abortusz szigorításával fizetné ki a katolikus egyházat, amely a tavalyi választási kampányban nyíltan támogatta a pártot, számos vidéki templomban a misén Kaczynskiék támogatására szólított fel. A PiS nem volt mindig ilyen szigorú. Korábban Kaczynski és ikertestvére, a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában életét vesztett Lech Kaczynski néhai államfő is az 1993-as törvény mellett állt ki. A társadalmat konzervatívra hangolva a „posztkommunista” harmadik köztársaság romjain az „igazán demokratikus és szabad”, hazafiasság jellemezte negyediket felépíteni akaró Kaczynski viszont újabban minden eszközt igyekszik bevetni, hogy több gyerek szülessen. A PiS-kormány már bevezette a gyerekenkénti havi 500 zlotys (36 ezer forintos) családi pótlékot, megszüntette a mesterséges megtermékenyítés állami támogatását, és receptkötelessé tette az „esemény utáni” tablettát. A múlt pénteken bizottsági vitára továbbküldött törvényjavaslatban pedig megtiltanák, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött embriót lefagyasszák, s a nők számára egyszerre csak egy petesejt megtermékenyítését engedélyeznék.
Az abortuszvitában az indulatok is elszabadultak. A világéletében agglegény, és az anyja haláláig vele kettesben élt Kaczynskit azzal vádolják, hogy nőtlen és gyerektelen férfiként érzéketlen a várandós nők gondjai iránt. Az abortuszt betiltani akarók közül többen viszont – akik olyan ellátórendszert szorgalmaznak, amely gondoskodna az erőszak vagy a vérfertőzés nyomán így kötelezően megszülető, vagy sérülten napvilágot látó gyerekekről – a nácik faji politikájához hasonlítják a művi terhességmegszakítás jelenlegi szabályozását. És nemcsak a kampányt folytató aktivisták, mert egy múlt heti rádióinterjújában Mariusz Blaszczak belügyminiszter mérte az érvényes törvényt a náci Németország gyakorlatához.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
